Rétvári: a kormány természetben szeretné kompenzálni a gyerekeket

Rétvári Bence kiemelte: a tankerület és az önkormányzat a perben

többször is javaslatot tett a természetbeni kárpótlásra, de sem az első-, sem a másodfokú ítélet nem foglalkozott ezzel.

Felidézte, a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete százmillió forint megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot. Az alperesek a Kúriához fordultak, kérve az ítélet felfüggesztését, ám ezt a bíróság nem tette meg, a kártérítés kifizetésének határideje így január 17. maradt.

A gyerekek érdekét az szolgálja, ha nyelvi, informatikai képzésben, szakképzésben részesülnek, ha segítséget kapnak beilleszkedési nehézségeik leküzdéséhez és a trauma feldolgozásához

- mondta.

Hozzátette, olyan segítséget szeretnének nyújtani, amellyel kompenzálni lehet a korábban elszenvedett hátrányokat és amivel a fiatalok használható tudáshoz jutnának. Oktatási ellentételezést kapnának, nem pénzt, amit vagy erre fordítanak, vagy nem – magyarázta.

Az államtitkár közölte:

az emberek igazságérzetét is az szolgálná, ha az elmaradt képzést képzéssel kompenzálnák, ráadásul a pénz „nem alkalmas a társadalmi helyzet kezelésére, csak a feszültség szítására”.

Hozzátette: a Soros György által támogatott alapítvány – amely a felpereseket képviselte – „nem teljesen véletlenül” nem foglalkozott a képzéssel és terelte pénzügyi síkra az ügyet. Úgy véli,

az alapítvány szándékosan politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből, hogy a szegregációra hivatkozva lejárassa Magyarországot a nemzetközi színtéren.

Rétvári Bence megjegyezte:

az alapítvány tevékenysége csak arra alkalmas, hogy nehezebbé tegye romák és nem romák együttélését, és akadályozza a békés egymás mellett élést.

A politikus szerint „különösen kétszínű” a 2004 és 2010 közötti kormányokban szerepet betöltők megszólalása az ügyben, ugyanis amikor kormányon voltak, nem tettek semmit a jogsértő helyzet felszámolásáért, most pedig, amikor a kormányzat oktatással és képzéssel szeretne segíteni, hangosan kritizálják ezt.

A magyarok kétharmada igazságtalannak tartja a százmilliós gyöngyöspatai kártérítést

A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítésének mértékét, és mindössze a 20 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra – olvasható a Századvég alapítvány legfrissebb felmérésében, amely részleteit szombaton közölték.

A közleményben azt írták, a politikai közbeszédben nagy visszhangot váltott ki az a bírósági ítélet, melynek értelmében szegregáció okán összesen több mint 100 millió forintos kártérítésben részesülnek a gyöngyöspatai roma családok, ezért vizsgálták meg – a januárban ezer fő telefonos megkérdezésével készült kutatásukban – a magyar lakosság álláspontját.

Hozzátették, az „amerikai spekulánshoz”, Soros Györgyhöz köthető NGO által kezdeményezett eljárás széles körben ismertté vált: a lakosság közel kétharmada (64 százaléka) hallott az ítéletről, 36 százalékuk nem értesült róla.

A felmérés rámutat, hogy a 100 millió forintos kártérítési összeg társadalmi megítélése negatív:

a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli mértékét, és mindössze a 20 százalékuk ért azzal egyet. A véleménnyel nem rendelkezők aránya ebben a kérdésben 11 százalék.

A baloldali szavazók többsége (47 százalék) sem tartja megfelelőnek az összeget, ezzel szemben a 43 százalékuk jogosnak gondolja, 10 százalékuk pedig nem formált véleményt a kérdésben.

A jobboldali választók több mint háromnegyede (81 százalék) és a középen állók kétharmada (68 százalék) szintén nem ért egyet a megítélt kártérítés összegével,

a másképp vélekedők aránya e közegekben 7, illetve 22 százalék, a véleménnyel nem rendelkezőké 12 és 10 százalék.

Borítókép: Rétvári Bence, az Emmi államtitkára