Tavaszra elkészülhet a gyermekvédelmi stratégia

Várhatóan tavaszra elkészíti a kormány a gyermekvédelmi stratégiát – mondta az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy, a gyermekjogi világnap alkalmából tartott keddi budapesti rendezvényen.

Novák Katalin az új dokumentum kidolgozásának szükségességét azzal indokolta, hogy

számos új veszélynek vannak kitéve a gyermekek, olyanoknak, amelyek tíz-húsz éve még vagy nem voltak, vagy nem voltak ennyire intenzívek, mint napjainkban,

vagy korábban jobban meg tudta a gyermekeket védeni tőlük a család, a helyi közösség.

Az államtitkár elmondta,

a stratégia a digitális veszélyekkel szembeni védelem mellett kiterjed majd egyebek mellett az örökbefogadás hatékonyabbá tételére, valamint a nevelőszülői hálózat további erősítésére, hogy minden gyermek családban nőhessen fel.

Utalt arra, hogy a tavalyi családvédelmi konzultáción is arra kapott a kormány megerősítést, hogy még dolgozzon ezen a területen.

Novák Katalin az Egyszülős Központban a gyermekjogok érvényesítéséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyet annak alkalmából tartottak, hogy

az ENSZ harminc éve, 1989. november 20-án fogadta el gyermekjogi egyezményt.

Az államtitkár az azóta eltelt idő egyik legnagyobb eredményének azt mondta, hogy ma már nemcsak beszélnek a gyermekek jogairól, hanem általános érték és elvárás a társadalomban, hogy a gyermek méltóságát nem szabad megsérteni, valamint az, hogy a gyermekekkel szembeni bármilyen fizikai vagy lelki erőszak bűncselekmény.

„A gyerekek jogai a felnőtteknek és a döntéshozóknak kötelezettséget jelentenek, elsősorban arra, hogy fizikai, anyagi és szellemi biztonságban, szeretetben neveljék fel őket”

- mondta.

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szerető családban, közösségben nőjön fel, ha pedig ez a joga sérül, akkor arra megoldást kell találni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Szerinte ebben az anyagi támogatásoknak is és a helyi civil vagy egyházi közösségeknek fontos szerepük lehet. A gyermekszegénységről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy olyankor az őket nevelő család van nehéz helyzetben, ezért a családon keresztül kell segíteni.

Novák Katalin elmondta azt is, hogy

az otthonteremtési program a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is elérhető; a csok igénybevevőinek 11 százaléka ilyen család, 2017-től pedig a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során az egyedülálló szülők gyermekei előnyt élveznek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is arról beszélt, hogy a gyermeknek mindkét szülőhöz joga van, az erkölcsi felfogás és a társadalmi tapasztalat is ezt támasztja alá.

„A jogászoknak mindig figyelemmel kell lenniük a gyerekek érzelmi helyzetére” – mondta. A gyermek érdeklődő, mindenkit szeret, vagy ha nem, azt megmondja, mert őszinte. „Fontos, hogy a gyermekek jogai úgy érvényesüljenek, hogy ezeket az értékeket meg tudják őrizni felnőttkorukra” – fogalmazott.

Nem szabad elfeledkezni arról sem – mondta -, hogy „a jog általában magától érvényesül a családi asztal mellett”, mert ha jó a családi légkör, az azzal jár, hogy a szabályokat követjük, a gyermeki jogokat pedig betartjuk. Ha pedig mégsem – folytatta -, akkor az államnak kell beavatkoznia a gyermeki jogok védelmében. Ezt garantálja az alaptörvény, az egész jogrendszer és a nemzetközi egyezmények.

Hozzátette: az Ab-hez gyermekjogi kérdésekben igen ritkán fordulnak, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy alapvető rendszerbeli problémák nincsenek.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is arra hívta fel a figyelmet, hogy

nem azért vannak jogok, mert az ENSZ vagy az alkotmány listába szedte őket, hanem azért, mert az emberi méltóságból fakadnak, a jogi dokumentumok csak elismerik mindezt.

„Ezért nem a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet kell biztosítani nekik, ahol ezek a demokratikus reflexek automatikusan ivódnak beléjük” – fogalmazott.

Beszterczey András, a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője szerint

„a gyereknek jogában áll szeretve lenni”, és a természetes szülő-gyerek kapcsolat határozza meg, hogyan nő fel.

„Az egyházaknak nem az ítélkezés a dolguk, ha sérül valami a családban, hanem az a küldetésük és feladatuk, hogy ezekben a helyzetekben segítőként lépjenek melléjük, ezért működtet a református egyház például gyermekvédelmi szakellátást is” – emelte ki.

Borítókép: illusztráció