Meghalt a tunéziai elnök

A 2014 óta hivatalban levő államfő már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt, azóta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Halála előtt nem sokkal bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, és aláírta azt az államfői rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti és elnökválasztásra.

A tunéziai alkotmány értelmében a parlament elnöke tölti be ideiglenesen az államfői tisztséget legfeljebb 90 napig, amíg az új választásokat előkészítik. Az elnökválasztást a tervek szerint novemberben, a parlamenti választásokat pedig októberben tartják.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es „arab tavasznak”, amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Bédzsi Káid esz-Szebszi már a 2011 előtti időszakban is meghatározó politikai vezető volt Tunéziában: külügyminiszter volt Habib Burgiba, az első tunéziai köztársasági elnök idejében, ben Ali uralma alatt pedig parlamenti elnök is volt.

Miniszterelnökként állt az ország élén 2011-ben a ben Ali elmozdítása utáni átmeneti időszakban, majd 2014-ben választották elnökké. Bár az alkotmány értelmében csak korlátozott – elsősorban a kül- és védelmi politikára kiterjedő – hatalma volt, várhatóan mégis meghatározó stabilizáló erőként fognak rá emlékezni halála után.

Örökségének egyik legfontosabb eleme várhatóan az lehet, hogy felkarolta a nők jogainak kiszélesítését.

Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.