Migrációs konferencia

2019.03.24. 17:23

Brit szociológus: nemcsak Magyarország, az emberi civilizáció jövője a tét

A migrációról szólt az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelyet péntektől vasárnapig tartottak a Mathias Corvinus Collegium szervezésében a budapesti Várkert Bazárban. A rendezvényen a hazai és külföldi politikai és tudományos közélet jelentős szereplői részletesen elemezték a migráció kérdését, és megoldást is kerestek a problémára.

Budapest, 2019. március 24. Aimen Dean, a brit külsõ hírszerzés, az MI6 korábbi ügynöke beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

Forrás: MTI Fotó

Fotós: Soós Lajos

A tanácskozás vasárnapi programjáról szóló tudósításunkat alább olvashatja. A fórum pénteki napjáról szóló beszámolónkat olvasóink ide, a szombati napjáról szóló összeállításunkat pedig ide kattintva tudják megtekinteni.

Korunk legnagyobb kihívása? – a konferencia logója
Forrás: budapestsummit.mcc.hu

Takács Szabolcs: a migráció problémája minden idők legfontosabb globális kihívása

Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára.

Takács Szabolcs a háromnapos tanácskozás utolsó előadójaként arról beszélt, Magyarországon úgy érzik, hogy az európai tudat, életvitel veszélyben van. Hozzátette, az elmúlt három és fél évben szemtanúja volt annak a „nagyon komoly, kemény” uniós vitának, amely az Európai Unió tagországai és intézményei között folyt.

„Ez (...) megmérgezte a részvételünket az Európai Unióban” – mondta, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés, a biztonság és a versenyképesség mind veszélyben van, és Európának, a csökkenő lakosságszám miatt is, egyre kisebb a jelentősége a világon belül.

Takács Szabolcs azt mondta, hogy EU nem volt felkészülve a 2015-ben megkezdődött migrációs válságra. Abban az évben több százezer ember lépett be illegálisan uniós országokba – mutatott rá. Közölte,

Az EU első reakciója az volt, hogy megpróbálta kezelni, „menedzselni” a helyzetet ahelyett, hogy megoldotta volna a problémát. Ez hibásnak bizonyult, és sokkal több problémához vezetett

- jelentette ki Takács Szabolcs, aki szerint a lényeg az, hogy „meg kell állítanunk az illegális migrációt”, a határok ilyenfajta lezárása elengedhetetlen, és a problémát helyben kell kezelni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság a vita folyamán a „menedzserszindróma” áldozatává vált. Ez úgy jelentkezett, hogy a bizottság mások véleményét teljesen figyelmen kívül hagyta és nem vizsgálta a teljes képet. Az Európai Bizottság úgy döntött, „standard módszereket” használ, és minden tünetet próbált önmagában kezelni anélkül, hogy a „betegség okát próbálta volna megszüntetni” – mondta Takács Szabolcs.

Kiemelte, Magyarország álláspontja a válság kezdete óta egyértelmű a migráció kezelésében: minden csalási módot ki kell iktatni a rendszerből, a határvédelmet meg kell erősíteni, és a migráció eredendő okait kell megszüntetni. Takács Szabolcs szerint

a migrációs területen a tagállamoknak vissza kell kapniuk a vezető szerepet,

hiszen „lehet, hogy a menedzserek jól végeznek dolgokat, de a vezetők azok, akik a helyes döntést hozzák”.

Az államtitkár azt mondta: a háromnapos konferencia segített abban, hogy sokkal jobban megértsük ezt a globális kihívást, amelynek kezeléséhez folyamatos párbeszédre van szükség.

Mark W. C. Higgie: Ausztrália megmutatta, hogy a migráció megállítható

Európában sokan gondolják, hogy nem lehet megállítani a migrációs hullámot, de Ausztrália már megmutatta, hogy megállítható – mondta Mark W. C. Higgie, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök nemzetközi, migrációs és határvédelmi egykori főtanácsadója.

Arról beszélt, Ausztrália 2001-ben találkozott először a migrációs kihívással, amikor illegális bevándorlók tömege érkezett partjaihoz a Karácsony-szigeteken keresztül. A bevándorlókat szállító halászhajók vészjelzéseket adtak le, így az ausztrál tengeri határvédelem vitte Ausztráliába a migránsokat, akik még mielőtt megérkeztek volna, megsemmisítették irataikat.

Felidézte, John Howard akkori miniszterelnök több lépést vezetett be a probléma kezelésére:

  • visszafordította az embercsempészek hajóit a tengerre;
  • megtiltotta, hogy bárki engedély nélkül megközelíthesse az ausztrál határokat vagy illegálisan belépjen az országba;
  • akinek pedig ez mégis sikerült, az sem kaphatott letelepedési engedélyt.
  • A szakértő elmondta: e lépéseknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az illegális migráció Ausztráliában. A 2007-ben hatalomra került munkáspárti kormány azonban lazított a szabályokon, így az embercsempészek úgy érezték, ismét zöld utat kaptak, és 800 hajó 50 ezer embert csempészett az ausztrál partokhoz. Közülük sokan meghaltak, megteltek a menekülttáborok, a lakosság körében pánikhangulat uralkodott – tette hozzá.

    Tony Abbott 2013-as megválasztása után újra bevezette a korábbi szabályokat, így azóta nem érkeztek embercsempész hajók Ausztráliába, inkább a könnyebben megközelíthető Európát választották.

    Megjegyezte: noha az illegális migráció tekintetében kérlelhetetlenek, igenis fogadnak be menekülteket, de csak olyanokat, akik valóban veszélyben vannak és legálisan érkeznek az országba.

    Clifford D. May: radikális ideológiává vált a multikulturalizmus

    A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta, a tömeges migráció óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, és ez rossz jelenség. Hozzátette:

    a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően.

    Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat.

    Clifford D. May az előadása közben
    Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

    A multikulturalizmus radikális ideológiává vált

    - jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

    Frank Füredi: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét

    A University of Kent magyar származású szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet. Közölte,

    akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára.

    A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől – mondta.

    Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik.

    Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette:

    nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét.

    Pablo Martín Alonso: Spanyolország egyre nagyobb nyomás alatt áll

    A nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrika országainál is járőröznek.

    Pablo Martín Alonso felszólalását tartja a konferencián
    Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

    Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni – ismertette.

    Aimen Dean: az érkezők ne kapjanak letelepedési engedélyt!

    Az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy némely arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezők között.

    Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot.

    A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el

    - mondta, hozzátéve: ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra – közölte Aimen Dean.

    Azbej Tristan: az EU is tegye magáévá a Hungary Helps Programot

    Szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió is a saját politikájává tegye azt, amit a Hungary Helps képvisel – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

    A politikus kiemelte: a magyar programról bebizonyosodott, hogy működik, ezért a következő lépés, hogy minél több kormányzatot és nemzetközi szervezetet meggyőzzenek arról, a segítségnyújtásnak ez a formája jó. Úgy fogalmazott:

    „Szeretnénk, ha a következő Európai Bizottság legalább annyi forrást szentelne a helyben való segítségnyújtásra és az üldözött keresztények megsegítésére, mint amennyit – szerintünk tévesen – a migráció menedzselésére és támogatására szentel most.”

    Az államtitkár elmondta: a cél, hogy a Hungary Helpsből idővel V4 Helps legyen. A lengyel-magyar együttműködés már meg is valósult, a két ország közösen támogat egy közel-keleti ortodox árvaházat – jegyezte meg.

    Azbej Tristan a tanácskozáson
    Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

    A magyar Hungary Helps Program alapelve az „őszinteség, a közvetlenség, az igény szerinti támogatás, és ez eltér a nagy nyugati országok és nemzetközi szervezetek alapelveitől” – tette hozzá, majd közölte:

    Mi megkérdezzük közvetlenül azt, akinek segíteni szeretnénk, hogy mire van szüksége. Közvetlenül támogatjuk a helyi keresztény közösségeket, „nem vonunk be nagy, nemzetközi, átláthatatlan szervezeteket és ügynökségeket”.

    Az államtitkár példaként említette, hogy a Ninivei-fennsíkon lévő Tell-Aszkuf települést, ahonnan 2014-ben 1300 család menekült el, az épületek többsége pedig megsérült, kevesebb mint 2 millió euró, közvetlenül eljuttatott magyar támogatással sikerült újjáépíteni, és így 1000 család visszaköltözhetett otthonába. A településnek a visszaköltözők új nevet adtak: „Tell-Aszkuf, Magyarország leánya”.

    Hozzátette: ez jó visszajelzés Magyarországnak, megmutatja, hogy a közvetlen, célzott támogatás jó, és ezt a példát „be kell mutatnunk a nemzetközi közösségnek”. Azt szeretnénk, ha „Magyarország leánya” mellett felépülne a „Németország fia” vagy az „ENSZ unokája” település is – mondta Azbej Tristan.

    Moszab Hasszán Juszef: csak a beilleszkedésre vágyóknak van helyük

    Csak azoknak a menekülteknek van helyük a nyugati társadalmakban, akik a beilleszkedésre vágynak, a magukat felsőbbrendűnek tartóknak nincs – mondta Moszab Hasszán Juszef, a Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának fia felszólalásában.

    Hasszán Juszef sejk fia az erőszakból kiábrándulva számos merényletet akadályozott meg, miközben tíz évig a Sin Bét izraeli titkosszolgálat beépített ügynökeként tevékenykedett az iszlám alapokon álló Hamászban, végül pedig az Egyesült Államokban telepedett le. A Hamászt az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon.

    Moszab Hasszán Juszef felidézte, hogy az Egyesült Államokba érkezve nem illegálisan lépte át a határt, hanem vízumot kért, bevallva azt is, hogy édesapja terrorszervezetet alapított.

    „Az Egyesült Államokban nem mások munkájának a gyümölcsét akartam learatni, hanem azért mentem oda, mert fontosnak tartom az ország alapértékeit”

    - fogalmazott.

    Az előadó elmondása szerint ma sokan lépik át a határokat a háborúk, a társadalmi elnyomás, a megszégyenítés elől menekülve, azok azonban, akik csak gazdasági okokból kockáztatják maguk és gyerekeik életét, felelőtlenek.

    Az egykori Hamász-aktivista ezért a bevándorlóknak üzent: meg kell haladniuk korlátaikat, és fel kell ismerniük, hogy szülőföldjükről távozva nem Allah országába érkeztek.

    Ha az érkezők be akarnak illeszkedni, ki kell vetniük magukból a 7. század gondolatait

    - utalt az iszlám tanításaira, hozzátéve:

    a nyugati társadalmakban dolgozni kell és tisztelni a többieket.

    Moszab Hasszán Juszef ezért azt tanácsolta a nyugati kormányoknak, hogy

    utasítsanak ki minden olyan embert, aki bármi jelét mutatja a be nem illeszkedésnek, ugyanis „az ő lojalitásuk Allahnak szól”

    - fogalmazott. A muszlim társadalmak pedig, ha jó szándékot akarnak mutatni, ítéljék el és helyezzék törvényen kívül az erőszakot – mondta Moszab Hasszán Juszef.

    Andrew Veprek: a migrációnak a jogszabályok mentén kell zajlania

    A nemzeti határok megvédése jogos érdek, a migrációnak pedig a jogszabályok mentén kell zajlania – hangsúlyozta előadásában Andrew Veprek, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának népességügyért, menekültekért és migrációért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett,

    világszerte sok országban tömegek kontrollálatlan migrációja figyelhető meg, miközben még a migráció kifejezésnek sincs általánosan elfogadott meghatározása.

    Nem definiálja ezt a szót az ENSZ migrációs egyezménye sem – fűzte hozzá. Szerinte a migráció fogalmát kiterjesztően kell értelmezni a személyek vagy csoportok határon átnyúló mozgására, az ideiglenes, az önkéntes és a kényszerű migrációra is. Mint felidézte,

    sok ország, így az Egyesült Államok és Magyarország is távol maradt az ENSZ migrációs egyezményének aláírásától, és nem is tartja magára nézve kötelezőnek a dokumentum egyes pontjait.

    Aggályos a menekültek személyes adatairól szóló paragrafus, de az Egyesült Államok azzal sem ért egyet, hogy teljes jóléti rendszerét megnyissa idegenek számára – említett példákat Andrew Veprek.

    Elmondása szerint az egyezményt a támogatói általánosan elfogadott törvénnyé szeretnék emelni, noha a nemzetközi jogban a dokumentum paragrafusait nem lehet általánosan alkalmazni.

    Az amerikai helyettes államtitkár szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi határokon való átlépés módját: akik illegálisan lépik át az Egyesült Államok határait, azok nem jogszerűen tartózkodnak az országban és elzárhatók – fejtette ki. Hozzátette ugyanakkor, a szabályoknak megfelelő bevándorlóknak joguk van állást is vállalni az országban.

    Andrew Veprek végül a nagyobb felelősségre hívott fel, hangsúlyozva: nem szabad aláásni az állampolgárok saját kormányaik iránti bizalmát.

    Trócsányi László: csak erős nemzetek adhatnak választ a kihívásokra

    Kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira, köztük a migrációs válságra – mondta a magyar igazságügyi miniszter a konferencián. Trócsányi László a tanácskozás harmadik napját megnyitó előadásában úgy fogalmazott,

    nem lenne helyes, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék, ezért remélhetőleg a „szellemi totalitarizmus” helyett értelmes vita indul a migrációról, a biztonságról.

    A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rosszként tekintenek a tömeges migrációra, de úgy látja,

    egyre több európai polgár és vezető kezdi osztani azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.

    Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, Magyarország korábban sok bírálatot kapott a biztonsági határzár felépítésekor, a déli határon álló kerítést „vasfüggönyhöz”, a berlini falhoz hasonlították. Fontos különbségnek nevezte ugyanakkor, hogy míg a „vasfüggönyt” azért hozták létre, hogy ideológiai alapon kettéválassza a világot, addig a magyar határzárat a rendezett, nemzetközi szabályoknak megfelelő határátlépés és határvédelem biztosítása érdekében állították fel.

    Trócsányi László igazságügyi miniszter beszéde megtartása közben a Várkert Bazár pulpitusán
    Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

    Trócsányi László szerint a nemzetközi válságok, a migráció és a terrorizmus új jelentőséget adott a határvédelemnek, amit azonban eltérően ítélnek meg az unió belső, határok nélküli országaiban élők, mint a közösség külső határait védő országok lakosai.

    Hangsúlyozta, egyaránt tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a „brüsszeli relokációs tervek”, az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.

    A miniszter leszögezte,

    a migrációval kapcsolatban az okok felszámolása, vagyis a különböző helyi konfliktusok felszámolása jelenti a legfontosabb feladatot.

    Kiemelte, ebben minden országnak eltérő felelőssége van saját geopolitikai helyzetének megfelelően. Trócsányi László szerint Magyarország felelőssége is elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyekkel történelmi kapcsolata van. Példaként említette a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát, majd hangsúlyozta, Magyarország szolidaritása közismert, amit a délszláv háború idején menekülni kénytelen több tízezer ember befogadásával, illetve a jelenleg is futó Hungary Helps programmal is bizonyított.

    Borítókép: Aimen Dean, a brit külső hírszerzés, az MI6 korábbi ügynöke beszédet mond a konferencia zárónapján a budapesti Várkert Bazárban 2019. március 24-én

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!