2018.09.29. 22:04
10+1 érdekesség az 50 éve megjelent Hey Jude-ról
Amikor John Lennon meghallgatta Paul új szerzeményét, nagyon lelkesen fogadta, azt hitte, hogy a dal neki szól, és Yoko Onóval való kapcsolatáról.
Ötven éve, 1968. szeptember 28-án került fel a Billboard-lista élére a The Beatles Hey Jude című dala. Egyből a tizedik helyen lépett be az amerikai slágerlistára és ezzel minden idők első dala lett, ami rögtön a top 10-ben debütált. Kilenc hétig volt listavezető és ezzel nemcsak a Beatles leghosszabb number one-ja, de minden idők tizedik legjobb dala is lett a Billboard szerint. De ki az a Jude, és miért káromkodtak a dal felvétele közben? Jöjjön 10+1 érdekesség a Beatles örökzöldjéről – írja a Nullahategy.
1. Hey Jules. A Hey Jude-ot Paul McCartney írta 1968-ban, miközben John Lennon Weybridge-i háza felé autózott, hogy meglátogassa Lennon első fiát, Juliant és feleségét Cynthiát, akivel Lennon épp válófélben volt. Az utazás közben Paul az elmúlt időszakon és életükön gondolkozott. “Úgy gondoltam, mint a Lennon-család barátja, kivezetek Weybridge-be és elmondom nekik, hogy minden rendben van: meglátogatom őket, megnézem hogy vannak és megpróbálom őket felvidítani. Körülbelül egy órás autóút volt. Mindig kikapcsoltam ilyenkor a rádiót és elkezdtem dalokon gondolkodni, hátha… Aztán elkezdtem dudorászni: ‘Hey Jules – don’t make it bad, take a sad song and make it better…’ – optimistán hangzott, egy reményteli üzenet Julian-nek: „Na figyi, a szüleid elválnak. Tudom, hogy nem vagy boldog, de hidd el, minden rendben lesz” – mondta Paul McCartney a dal keletkezéséről.
A Jules-ból később Jude lett, mert ez jobban hangzott. Egy másik interjúban a névváltást McCartney azzal magyarázta, hogy egy country-westernes hangzású nevet keresett, és állítólag az Oklahoma című musical egyik szereplőjét hívták így.
2. Viták, feszültség, káromkodás. A felvételt az Abbey Road-beli stúdióban készítették el egy 36 tagú nagyzenekar közreműködésével. Nem ment könnyen. Ringo Starr még a mosdóban volt, amikor elkezdték, éppen odaért a dobhoz, hogy belépjen a megfelelő pillanatban. Paul és George Harrison között nézeteltérés támadt a hangszerelésben. George ugyanis előhozakodott egy gitárriffel, Paul azonban egyből leoltotta. George-ot ekkor már egy ideje bosszantotta, hogy az ő ötleteit Paul és John gyakran félresöpörték. A nagyzenekar egyik tagja nem volt hajlandó a refrénben tapsolni.
A felvétel közben káromkodások is elhangzottak, ezek egy része hallható a lemezen is a háttérben. Ha figyelmesen hallgatjuk a dalt, 2:55-nél feltűnik, hogy Lennon bekiabál egy “oh”-t, de igazából azt mondja, “chord”. Élesfülűek pedig a teljes mondatot is ki tudják bogozni, ami nem más, mint “got the wrong chord”, azaz “rossz akkordot fogsz le”. Három sor múlva hallatszik McCartney reakciója is: “Fucking hell”, azaz “A pokolba” …
3. ‘The movement you need is on your shoulder’. “Befejeztem a demót a Cavendish Avenue-n és a zeneszobában voltam, amikor John és Yoko meglátogatott és végig a vállaim mögött álltak, miközben játszottam a dalt. Amikor ahhoz a sorhoz értem, hogy ‘The movement you need is on your shoulder’, megálltam és a vállam fölött azt mondtam: ‘Ezt majd kicserélem, ez egy kicsit gyenge, csak úgy beszúrtam, hogy legyen itt valami’, mire John így reagált: ‘Dehogy cseréled ki. Ez a legjobb sor az egészben!’ Ez az, amit kollaborációnak nevezek! Amikor valaki más annyira biztos egy dalszöveg sorában, amit te rég eldobtál volna, és azt mondja, tartsd meg. Hát persze, hogy kétszer annyira szereted ezek után, mert ugyan egy kicsit béna, amit már kiradíroztál volna, de valaki más feltámasztotta és így szebb, mint valaha. Máig imádom ezt a sort” – Paul McCartney.
4. Jude = Yoko Ono? Amikor John Lennon meghallgatta Paul új szerzeményét, nagyon lelkesen fogadta, azt hitte, hogy a dal neki szól, és Yoko Onóval való kapcsolatáról. Mások szerint a zenekaron belüli erősödő ellentéteket írta meg benne, amelyben a japán művésznőnek nem kis szerepe volt. De magáénak gondolta Judith Simons újságírónő is, akit a Beatles tagjai „nővérüknek” és bizalmasuknak tartottak, legféltettebb titkaikat is rá merték bízni.
5. ‘Jude’ vs ‘jew’. Érdekesség, hogy a Beatles Baker Street-i lemezboltja, az Apple Boutique kirakatában 1968-ban a ‘Jude’ és ‘Revolution’ feliratok voltak láthatók a kislemez megjelenésekor. Mivel a bolt 1968 nyarán bezárt és a kirakat kiürült, a két szó megfelelő kontextus nélkül maradt. A környékbeli zsidó lakosságot fel is háborította a ‘Jude’ és a ‘Revolution’ szó egymás után írva.
McCartney állítólag egyfajta promócióként íratta fel a kirakatra a dal címét, de rossz ötletnek bizonyult, Pault meg is fenyegették emiatt, a kirakatot pedig egy téglával bezúzták. Az énekes később azt mesélte az incidensről, hogy egy felháborodott zsidó férfi telefonált neki, és azzal fenyegette meg, hogy átküldi a fiát, aki majd agyba-főbe veri az együttes tagjait. A ‘jude’ szó (amely németül zsidót jelent) rossz emlékeket ébresztett a férfiban. „Mondtam neki, hogy nyugodjon meg, ennek semmi köze a zsidókhoz, csak hallgassa meg a számot, ez csupán egy név a dalban, semmi több” – magyarázta McCartney.
6. 25000 font. Julian Lennon-nak sokat jelent ez a dal, igaz, tinédzser koráig nem is tudta, hogy neki íródott. Egy 1996-os aukción 25000 fontért vásárolta meg a demó felvételt. 2002-ben az eredeti kézzel írt dalszöveg is árverésre ment volna, ám Paul bírósági határozattal akadályozta meg ezt, miszerint a papír, amin a dalszöveg volt, eltűnt londoni otthonából.
7. Végtelenített refrén. A“na na na”-rész több, mint 4 perces és összesen 19-szer hangzik el.
8. A legtöbbet eladott kislemez. A dal 1968 végére 12 országban lett listavezető és 5 millió példányban kelt el a kislemez. Az Egyesült Államokban mára 10 millió darab Hey Jude bakelit talált gazdára, ami a negyedik legtöbbet eladott kislemez az Egyesült Államokban, valószínűleg a legnagyobb profitot hozta a Beatles számára megelőzve az 1964-ben sláger I Wanna Hold Your Hand-et.
9. Az úttörő. A Hey Jude-dal a Beatles átírta az addigi rádiózási és rádióműsor-szerkesztési szokásokat. Annak ellenére, hogy a rövidebb számokat kedvelték a zenei rádióadók, amikkel pörgősebbé és változatosabbá tehették a műsorokat, ez volt az első hosszú dal, amit sokat játszottak a rádiók. Ez taposta ki az ösvényt az Don McLean – American Pie és Eric Clapton Layla című számainak. A Hey Jude 2010-ben is nagyon szólt, november 16-án vált elérhetővé a dal az iTunes-on, aznap ezt töltötték le a legtöbben.
10. Meglepetés! Paul McCartney az elmúlt hónapokban különleges helyszíneken bukkan fel és ad meglepetéskoncerteket, hol James Corden, hol Jimmy Fallon komikusok oldalán. A sztárt mindenhol sikítva, őrjöngve, ugrálva fogadják. Az alábbi felvételen McCartney egy liverpooli pub-ban rögtönzött koncertjébe pillanthatnak bele. Oldalán James Corden, a szám pedig a Hey Jude, mi más:
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=KFp8wRiif7A
+1. Hey Grandude! Egy mágikus nagypapa és unokái kalandjairól ír képeskönyvet Paul McCartney, Hey Grandude című mesekönyvét a 76 éves ex-Beatle minden nagyszülőnek ajánlja, bárhol is éljenek. 2019-ben megjelenő könyvéről a sztár elmondta, hogy a négy unoka imádja mágikus nagyapját, akivel kalandokra indulnak. „Minden nagyszülőnek akartam írni – és a persze a gyerekeknek -, hogy legyen valami, amit olvashatnak unokáiknak elalvás előtt” – tette hozzá.
„Nyolc unokám van, valamennyi gyönyörű, és az egyik egy nap azt mondta nekem, ‘Hey Grandude’ (Hé, Nagyfater!), azóta így ismernek engem”. A képeskönyvet Kathryn Durst fogja illusztrálni. „Nagyon izgatott vagyok, hogy együtt dolgozhatok Paul McCartneyval, mindketten egy izgalmas és szép könyvet akarunk készíteni, olyat, amilyet a gyerekek mindig újra akarnak olvasni” – idézte az illusztrátort a The Guardian című brit napilap honlapja.
Borítókép: wikipedia / Fotók: nullahategy.hu