Népművészek lakták be a Csillag erődöt

Az erőd bejáratánál élménydobszó köszöntötte az eseményre látogatókat. Minden korosztály szívesen csatlakozott a „hangoskodáshoz”, de többen érdeklődtek az erődben az egész hétvégén induló tárlatvezetések iránt is. Vasárnap kora délutánig csaknem ezerötszázan voltak kíváncsiak a felújított és kibővített építményre, amely 2020 tavaszán nyitja meg kapuit.

A rendezvény ötletgazdája a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület, amelynek elnöke, Nyikus Anna elmondta: céljuk, hogy tovább erősítsék a kulturális kapcsolatokat a Kárpát-medencében, valamint a tudás átadása is fontos feladatuk. Épp ezért nem csupán megyénkből, hanem többek között a Felvidékről is érkeztek vendégek, akik vesszőszobrászattal és kőszobrászattal foglalkoznak. Emellett kékfestők és csipkekészítők is jöttek.

A Mesterségek Dicséretén a Komáromi ládát is bemutatták. Nyikus Anna úgy fogalmazott, jó érzés, mikor a komáromiak rácsodálkoznak, milyen értékei vannak a településnek. Több mesterséget, így a ládafestést is kipróbálhatták a látogatók. A mesterségek zászlóit ugyancsak bemutatták vasárnap.

– Programunk a Budai Várban rendezett Mesterségek ünnepére hasonlít, csak családiasabb légkörben – fogalmazott Nyikus Anna. – Örülünk az új helyszínnek is, méltó helyünk van az erőd közelében. A népművészek is úgy élik meg, hogy a környezet erősíti művészetüket.

Több neves előadó is fellépett az erőd közelében felállított színpadon, így például a Blahalouisiana zenekar, illetve Szikora Robi és az R-GO is ellátogatott a Duna-parti városba. Az Elektron Band együttes „hazai környezetben” zenélhetett ezen a hétvégén.

Évszázados múltú vásárok

A Mesterségek Dicsérete rendezvénysorozat az egykori vásárok hangulatát idézi meg. A komáromi országos vásárok annak idején három napig tartottak, időpontjukat pontosan meghatározták, majd naptárakban és hirdetményekben közölték. Az első napon került sor a barom-, vagy elővásárra, a másodikon a derékvásárt, a harmadik napon az utóvásárt tartották. A nagy sokaságot nem tudták a város egyetlen részén elhelyezni, ezért az egyes csoportoknak foglalkozási áganként szorítottak helyet a nagyobb tereken és szélesebb utcákon.