Harminötezer fényképet és rajzot tesz közkinccsé a Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeumban a napokban fejeződött be egy óriási nagyságrendű képdigitalizáció, amely során több mint 35 000 fénykép és rajz számítógépes rögzítését végezték el – írja a Kultúra.

Lezárult a nitrocellulóz alapú negatívok másfél évtizede folyó szkennelése és befotózása, digitális másolat készült az üvegnegatív állomány bizonyos egységeiről, valamint a rajzgyűjtemény ceruzarajzai, akvarelljei, hímzésminták és századelős kutatók mintarajzai is digitalizálásra kerültek, és folyamatosan kerülnek fel az intézmény szabadon böngészhető online adatbázisába.

A Néprajzi Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb fénykép-, és rajzgyűjteményét. A fényképgyűjtemény közel 350 ezres fotóanyagának majdnem egynegyedét teszik ki a „nitrátos” jelöléssel ellátott fényképnegatívok – az egyik legveszélyeztetettebb állomány –, amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek.

Ezek a negatívok nagy mennyiségben tárolva nem csupán tűzveszélyesek, hanem az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le, míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat lassítható, de teljesen nem állítható meg.

Ezért fontos, hogy ezt az értékes képanyagot digitalizálják, hogy virtuálisan fennmaradhasson. A projekt során e másfél évtizede folyó munka végére került pont.

A nagyszabású projekt a gyűjtemény 75 000 darabot számláló, az 1890-1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív állományának bizonyos egységeivel folytatódott. A korai anyagok közül digitális másolat készült Jankó János 1894-95-ben készült, több száz 13×18 cm-es üvegnegatívjáról, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervéhez készített.

Ezek a felvételek láthatóak lesznek a Néprajzi Múzeum új épületébe készülő állandó kiállításon csakúgy, mint az 1930-40-es években készült, úgynevezett „magyaros” stílusú fotográfiák. A múzeum egykori munkatársai 1920-21-ben országszerte számos műterem képanyagát vásárolták meg, közel 25 000 felvétellel bővítve a múzeum gyűjteményét. Ebből az értékes képanyagból most 15 ismert műterem anyagát digitalizálták.

A néprajzi fényképezés és filmezés kiemelkedő alakjától, Gönyey Sándortól közel 14 000 felvétel található a gyűjteményben, amelyből most újabb 1 600 darabról készült digitális másolat.

A fényképnegatívok mellett kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai, a múzeum első igazgatójának, Xantus Jánosnak 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi (Thaiföld), kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei is, amelyek ugyancsak részét képezték e hatalmas projektnek.

A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajza és akvarellje közül 6 000 darab ugyancsak digitalizálásra került: a magyar ornamentika kiemelkedő kutatója, Huszka József az 1880-as években készült rajzai, valamint különböző rajziskolák ékítményes mintalapjai az 1890-es évekből, szűcsmesterek által készített mintarajzok és kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.

Az 1885-től megjelenő és közel 4 500 rajzot tartalmazó Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat csakúgy, mint Melka Vince festőművész havasi pásztorokat és medvevadászokat ábrázoló ceruzarajzairól, akvarelljeiről.

A múzeum korai kiállításain használt több száz nagyalakú, egyedileg színezett fényépnagyítás, valamint az 1950-es években textiltervezők által, a vidéki gyűjtések során készített mintarajzok is a frissen digitalizált állomány részét képzik.

Az elkészült anyagok szakmai ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel a Néprajzi Múzeum mindenki számára elérhető és szabadon böngészhető online adatbázisába, emellett egy részük a múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban is megtekinthető lesz.

Borítókép: illusztráció / Millenniumi kiállítás: Temes megyei bolgár ház (Néprajzi Falu). A felvétel 1896-ban készült. / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.183