2019.09.26. 08:48
Előadásokat tartanak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben
Színházépületekről, a színházrendezésről, és ismert előadókról is szó lesz.
Régi hangfelvételekről, Gombár Judit díszlet- és jelmeztervezőről, Rév István Árpád bábjátékosról, Kun Zsuzsa táncművészről és Csortos Gyula színművészről is tartanak előadást a PIM Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI) a Kutatók éjszakáján, pénteken.
A tavalyi évhez hasonlóan az idén is csatlakozik az OSZMI a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére Európa-szerte megrendezett ingyenes rendezvényhez: 17 óra és 20 óra 30 perc között várják az érdeklődőket előadásaikra.
Bodolay Géza, az OSZMI igazgatója a színházrendező fogalmának változásáról tart előadást. Harmincöt éve talán egyetlen színház volt színművész-igazgató kezében, mára ez az arány éppen fordított – ennek a folyamatnak az összefüggéseiről szól az előadás.
Huber Beáta muzeológus „Betemetett” színházépületek címmel tart előadást, amelyen azoknak a fővárosi színházépületeknek ered a nyomába, amelyeket időközben lebontottak, vagy már nem színházként üzemelnek. Az OSZMI Topográfiai Gyűjteményében őrzött fotók és dokumentumok segítségével újra élővé teszi ezeket az elfeledett, „betemetett” színházépületeket.
Turnai Tímea muzeológus, az OSZMI Szcenikai gyűjteményének munkatársa Táncszerelem címmel Gombár Judit (1937-2016) díszlet- és jelmeztervezőről tart előadást. Gombár Judit hagyatékán, rajzain, tervein keresztül kirajzolódik a Győri Balett születésének és tervezéseinek története is.
Gajdó Tamás, az OSZMI tudományos főmunkatársa „Megy ez egyáltalán?” – Színháztörténet hangszalagon című előadásában az 1950-es, 1960-as években született, nem a nyilvánosságnak szánt hangfelvételeket mutat be.
Somogyi Zsolt muzeológus A Bábjátékos bútorai címmel Rév István Árpád (1898-1977) iparművészeti tevékenységéről beszél a Kutatók éjszakáján.
A magyar bábművészet kiemelkedő alakja – akinek teljes hagyatéka az OSZMI Bábtárába került – 1941-ben nyitotta meg Magyarország első kőbábszínházát.
Az azt megelőző évtizedekben azonban a képző- és iparművészet számos területén működött, szobrokat készített, tervezett játékokat, textíliákat, bútorokat és mesterhegedűket, rajzolt reklámgrafikákat és mesekönyv-illusztrációkat – az előadás az életműnek ezt az eddig kevéssé kutatott területét mutatja be.
Halász Tamás muzeológus Kun Zsuzsáról, a XX. századi magyar táncművészet egyik legnagyobb alakjáról tart előadást.
A balerina, balettigazgató, pedagógus hagyatéka idén került az OSZMI Táncarchívumának gyűjteményébe, az előadás ebből a kincsestárból ad ízelítőt.
Csiszár Mirella muzeológus Csortos Gyula (1883-1945) háztartáskönyveiről beszél.
A Nemzeti Színház örökös tagjának az OSZMI Kézirattárába került öt, 1938 és 1943 között vezetett, feketébe kötött határidőnaplóját mutatja be, amelyek lapjairól a művész hétköznapjai tárulnak fel.
