A szeretet az időt tágíthatóvá teszi

A téma nagyon sok érdeklődőt vonzott Tatabányára, az Agora Kortárs Galériájába. Jász Attila felvezetőjében ezúttal is az Új Forrás folyóirat legfrissebb számáról beszélt. Szerepelnek benne délszláv szerzőktől olvasható versfordítások, és Kondor Vilmos különleges írásához játék is kapcsolódik. Jász Attila bemutatta a törzs egyik fiatal tehetségét, Puskás Dánielt, akinek versei is megtalálhatóak a folyóiratban.

Juhász helyett szerzetes lett

Baán Izsák szerzetest elkísérték testvérei is, akik a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorból érkeztek. Kézenfekvő volt az első kérdés: ilyen fiatalon mi vesz rá valakit arra, hogy szerzetes legyen? Komlón nevelkedett, juhász szeretett volna lenni eredetileg, majd állatorvos, később történész. Egyházi iskolában tanult. Templomba a barátaival kezdett járni. Nagy befolyással volt rá ez a közösségi élmény. Egyházi iskolában tanult, majd Rómában volt ösztöndíjas. Filozófiát, irodalmat, teológiát tanult. Ekkor kezdett felfigyelni a szerzetesekre, az életükre.

Baán Izsák csaknem húsz éve lépett be a rendbe. Saját motivációja terelte erre az útra: a kihívás, az, hogy értelmet adjon az életének. Akkor romos épületben, komoly fizikai munkával teremtették meg az alapokat. Ma már inkább azok érkeznek a rendbe, akiknek túl sok a világ zaja, menekülnének belőle.

– Az itteni közösséget, a rendet gyakorlatilag kétszer kellett megalapítani – mesélte Baán Izsák. Az 1998-ban letett alapok 2007-re összedőltek. Akkor sok szerzetes elment, mindössze ketten maradtak Bakonybélben, hogy újra elkezdjék az építkezést. Ehhez több segítséget is kaptak, ma már kilencen élnek, és dolgoznak a monostorban.

Baán Izsák elmondta: útkeresése során sokat tanult a jezsuitáktól is. Mint hangsúlyozta, nem kell félni a párbeszédektől, a formák hasonlóak, jó, ha együtt tudnak gondolkodni. Jász Attila azt is elmondta: a közeljövőben az Új Forrás a szerzetesekkel együttműködve egy különleges kiadványt is szeretne készíteni.

Ima és énekegyüttes

Baán Izsák mesélt a csendes egyéni és közös imák fontosságáról, és azokról a nyílt hétvégékről, amikor külsősöket, érdeklődőket is várnak. Szó esett az énekegyüttesről is, amelynek Baán Izsák is tagja. Beszámolt a szigorú napirendjükről, amely hajnali fél hatkor kezdődik az első közös imádsággal. A számtalan napi tennivaló mellett a szerzetes hangsúlyozta: a szeretet az időt tágíthatóvá teszi, így minden fontos dologra megfelelő idő jut. A beszélgetés a szerzetes legújabb könyvének, a Csendhez szokott szívnek az ismertetőjével zárult.

Névjegy

Baán Izsák 1978-ban született Komlón. A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor szerzetese. Teológus, a római Szent Anzelm Egyetem és a pannonhalmi Szent Gellért Szakkollégium oktatója. A Csendhez szokott szívben a benedeki és az azt megelőző tradíció fényében kérdez rá arra, hogy milyen ösvények kínálkoznak azok számára, akik a krisztuskövetés útján, az atyák nyomdokain próbálnak járni. A benedeki hagyományból választott tíz szó (hagyomány, vágy, bor, szegénység, unalom, szabály, meditáció, ítélet, szemlélődés, világ) által kijelölt csapás mentén vezetik az olvasót közelebb Istenhez.