Kultúra

2016.09.22. 15:41

Samu most érdekesebb, mint bármikor az elmúlt 320 ezer évben

Az idei ősz talán még a korábbiaknál is mozgalmasabb a Tata és Tatabánya közötti településen. Naponta több kirándulóbusz is érkezik a helyszínre, hogy megnézzék Samut, és az előember „lakóhelyének” nyomait. A Nemzeti Múzeum kiállítóhelyén a szakemberek is érdekes programokkal várják a látogatókat. Vértesszőlősre, a Gerecse lábánál elterülő községbe.

Veizer Tamás

Vértesszőlős nevét Samu tette világhírűvé: 1965. augusztus 21-én Vértes László régész és munkatársai a falu határában, egy mésztufa bányában tárták fel Európa egyik legidősebb előembertelepét. A „Sámuel" néven ismert, mintegy 320 ezer éves vértesszőlősi tarkócsont a legrégebbi magyarországi, a szakemberek szerint heidelbergi típusú ember maradványa.

Az évfordulóról minden évben látványos programokkal, játszóházzal, vetélkedőkkel, a felnőtteknek szóló előadásokkal emlékeznek meg. Az idei évfordulót egész napon át színes családi programokkal köszöntötte a községi önkormányzat, a Tatabányai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. Az idén Markó András régész, szakmuzeológus és Turcsányiné Kesik Gabriella vezető múzeumpedagógus, koordinátor vezette körbe a látnivalók között a látogatókat: a múzeum helyi vezetője, Zoltánfi Zsuzsanna szerint régen volt ekkora érdeklődés a múzeum, az őskori maradványok iránt. Ez talán annak is köszönhető, hogy már teljes egészében látható a Tatabányai Múzeum állandó kiállítása a Metamorfózis – az ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében címmel. A tárlaton Samu mellett a tatai mésztufa-lelőhelyen talált őskori leletek és a tatabányai Szelim-barlang több tízezeréves nyomai között kalauzol minket Kisné Cseh Julianna, a Tatabányai Múzeum régésze, történész-főmuzeológusa. Vele Vértesszőlősön is gyakran találkozhatnak a diákok.

Apropó, Vértesszőlős. A legkíváncsibb diákok azért csak rákérdeznek, hogy a Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős honnét kapta a nevét. A település a 20. század elejéig csak Szöllős néven szerepelt a térképeken: akkor – Vértestolnával együtt – felvették a Vértes előnevet, jelezve, hogy a két település a Vértesben található. Ezt erősíti Klotz Ignácz, aki a XX. század első másfél évtizedében volt a falu plébánosa, aki megírta a „Vértesekből – tárczák” című értékes helytörténeti könyvét. A Gerecse név másodlagosan ragadt a hegység északi nyúlványára, amely őshonos növényzetében, földrajzi adottságaiban is különbözik a Vértes déli vonulatától. A település múltjából, néprajzából sokat megtudhatunk a közeli Tájházban is.

A vértesszőlősi önkormányzat – a félévszázados jubileum előtt egy évvel – felújította az előembertelep környezetét, új táblákat, majd interaktív játékokat helyeztek ki. Mindezekkel, sokkal izgalmasabbá és szórakoztatóbbá tehetők a bemutató foglalkozások, a játszóházak. Az interaktív tábla felállítása óta ez az egyik legnépszerűbb játék: a digitális szerkentyűn régen kihalt állatok mai leszármazottainak és a jelen környezetünk élőlényeinek hangjával ismerkedhetnek az iskolások, emellett szép természeti fotókban gyönyörködhetnek és élvezhetik a másik meglepetés, kockaforgató lehetőségeit.

A kockavarázs olyan kreatív építőjáték, hogy a képeket kirakva egy kockát kell térben felépíteni. Az oldalak, a magasságok, a rétegek megkülönböztetése – akárcsak a bűvös kockánál – újfajta gondolkodásmódot igényel: a nagy kockavarázst háromszor építhetjük újra tizennyolc képpel.

A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye a látogatók elé tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az egyik lelőhelyen megkövült lábnyomok láthatók, amelyek bölényektől, ősszarvasoktól, illetve egy nagyobb és egy kisebb termetű medvétől származnak. A leletekhez kapcsolódóan szerveznek játékos foglalkozásokat is: a gyermekek gyakorolhatják a célba dobást őslóra és ősmedvére, vetélkedhetnek az ősi állatok lábnyomainak és a növények lenyomatainak felismerésében, lápon járásban. 

Samu körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt élt előember: „családfáját” hátrafelé kicsúcsosodó tarkócsontja igazolja, amely kiemelt helyen látható a múzeumban. A lelet azért egyedülálló, mert csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt. A ma már heidelbergi típusú embernek (Homo heidelbergensis) nevezett formakör jelentősége, hogy az Afrikából kivándorolt felegyenesedett ember (Homo erectus) leszármazottjait és a bennszülött európai neandervölgyi ember (Homo neandethalensis) őseit tisztelhetjük a Sámuelhez hasonló, több százezer éves maradványokban. A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el. Samu egykori lakóhelye, az Által-ér medencéje a tatai és a bánhidai Szelim-barlangban feltárt leletekkel együtt jelentős adalék a térség őstörténetéhez.

A vértesszőlősi múzeum április 1-jétől október 31-ig hétfő kivételével 10-15 óráig, szombat-vasárnap augusztusig 10-18 óráig, szeptemberben 10-17 óráig és októberben 10-16 óráig tart nyitva.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!