Váli Dezső a versnaplóról és képeiről beszélt

„Bár este pódiumon, író-olvasó találkozó, kérdezz-felelek, vagy micsoda, Tatabányán. Új dolgokat nem szoknak kérdezni, úgyhogy abba biztos belealszom. Egyszer megkértem Szütsöt - éjfél körüli hosszú tévébeszélgetés -, menjen el helyettem, ő mindent tud, amit én; az arcomat meg úgysem ismerik. Nem vállalta.” – reggel ezt a bejegyzést olvashatták a Válinews követői a festő által vezetett deske.hu-n. Váli Dezső minden nap leírja életének fontos pillanatait, emellett a honlapján megtalálható az összes képe, az összes könyve, az életének minden darabja. Az őt körülvevő rendről, de mindenekelőtt verseinek születéséről kérdezte őt Csendes Toll.
Versei nem költői pátoszból születnek, ahogy a szerző fogalmaz, a kötet tulajdonképpen egy versnapló.



– Nem írtam verseket soha. Viszont gyerekkorom óta naplót írok. A gondolatokat lejegyzem. Ha aztán valaki visszaolvassa a saját szövegét, akkor szeretné letisztítani, nemcsak formailag, hanem gondolatilag is. Addig írtam a szöveget, míg végül meg nem értettem, hogy mi a bajom – mesélte a szerző.

Aztán addig formálta és tömörítette a bejegyzéseket, míg egy blogolvasó megerősítette saját elképzelését is ezekről a letisztult szövegekről, miszerint ezek versek. Tavaly tavasszal ő vetette fel, hogy ki kellene adni ezeket. Azonban nemcsak ebben, hanem a válogatásban is segítségére volt Váli Dezsőnek.

A szerző egyébként nem tartja magát költőnek, „festő vagyok” – mondja magáról, aztán persze a beszélgetés során az is kiderült, mennyi mindennel foglalkozott életében. Nyomdában dolgozott, könyveladó volt, majd belsőépítész diplomát szerzett, a tanulmányai előtt már fotózott. Amikor egyszer délelőttönként elkezdett alkotni, ahogy fogalmaz, rossz képeket, de azt nagy fegyelemmel kezdett festeni.

Váli Dezső alkotóművészete két témát ölel fel. A régi zsidó temetőket és a műtermeit festi le, különböző perspektívából. Képein azonban nem a témára fókuszál, hanem a formákra.

A zsidó temetőket körülbelül három és fél évig festette, az elkészült 163 képből aztán 81-et felfűrészelt, mert gyengének találta. Ekkor a műtermét kezdte el ecsettel ábrázolni, amelyről korábban fotói is voltak már.

– Ezek a műtermi eszközök nagyon sokféleképpen felhasználhatóak. Aki látja a képeket, tudja, hogy ezek a formák olcsó ürügyek ahhoz, hogy formákat, színeket, ritmusképeket alkossak – fogalmazott a művész, aki egyébként többször szokta szelektálni a műveit, amelyekről úgy gondolja, hogy nem jók, azt felfűrészeli és kidobja. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a honlapján mindent dokumentáló festő az életét is különös rendszerben éli, hiszen mint mondja, nem szereti a „sokat”, a sok impulzust nem tudja feldolgozni, ezért például annak ellenére, hogy gyönyörűnek találja a lakása ablakából az öt templomtornyot és öt hegyet mutató kilátást, lecsiszolta az üveget.

„Éjjel van. Nehezemre esik ezek után a szerzői estről mesélni. Nagyon kultúrált helyszín, és körülmények. Igen szívélyes fogadtatás, rendben lezajlott.” – olvashatjuk  a bejegyzést a Válinews-on az UFO-Nyitott Rezervátum elnevezésű tatabányai szerzői estről. Váli Dezső festményei február végéig megtekinthetőek a Kortárs Galériában.