2015.04.30. 16:03
Közelebb hozni a verseket
Vázsonyi Judit költő volt a vendég a József Attila Megyei és Városi Könyvtár olvasóklubjában: előtte könyvbemutatókon találkozhattunk vele, a versek barátai pedig legújabb írásaival, köteteivel is.
– Hogyan, mikor került kapcsolatba az irodalommal, a versekkel?
– Már kiskoromban: szüleim pedagógusok voltak, nagy figyelemmel terelgettek a könyvek, az olvasás felé. Ők is, de az óvodai, iskolai pedagógusok is sok verset megismertettek velünk, a művészetek szeretetére neveltek. Biztos nem véletlen, hogy magam is tanítónőként, tanárként dolgoztam.
– Az első versek?
– A szavalóversenyek, különösen Radnóti lírája vitt közelebb ahhoz, hogy apró szösszenetekben fejezzem ki magam. Ezekből lassanként versek születettek. Különös lelki mélységeket sikerült felfedeznem magamban 1991, a férjem halála után, ám az első igazi próbatétel 2009-ben volt, amikor válogatott írásaimmal először kiálltam a közönség elé. Muszáj volt kiírnom magamból a fájdalmat, ebben az írás sokat segített.
– A rádió milyen újabb lehetőségeket adott a munkásságához?
– Az internet, illetve barátaim révén jutottam el tíz éve az Irodalmi Rádióhoz. Egy sikeres pályázaton a verseim felkerültek a portálra, megjelentek egy-egy válogatáskötetben. Sok megyei tagunk is van, és úgy gondoljuk, a térségenként szerveződő stúdiókkal közelebb hozhatjuk a költészetet a versek barátaihoz. Ezért is jelentettünk meg miniköteteket, amelyekben egy-egy festményhez írnak a stúdióhoz kötődő alkotók verseket. Az ötlet bevált…