Kuny Domokos Múzeum: kis város, nagy tervek

– A múzeumi szervezet hazánkban 2013-ban lényegesen átalakult. Megszűnt korábbi megyei múzeumi szervezet, megalakultak a megyei hatókörű városi múzeumok.
– A jogszabály a megyei múzeumi szervezeteket érintette, de Komárom-Esztergom megyében sajátos volt a helyzet. Az egykori megyei múzeumi szervezet tatai székhellyel működött, eltérően a többi megyétől, ahol a megyeszékhelyen volt a múzeumi szervezet központja. A másik kivétel Szentendre.

– Mit jelentenek ezek a változások?
– Komárom-Esztergom megyében jött létre annak idején a legkésőbben a megyei múzeumi szervezet az országban. Mind Komárom, mind Esztergom megye északi része más országhoz került, a korábbi gyűjtemények nagy része is, a meglévő múzeumok gyűjtőterülete pedig változott. Esztergomban ugyanakkor teljesen más jellegű múzeumok, gyűjtemények találhatók, ott mások a hangsúlyok. Ebben a helyzetben kellett újjászervezni a múzeumi hálózatot, és Tata kivételes adottságainak köszönhetően lett a megyei múzeumi szervezet központja. Most megyei hatókörű városi múzeumként működik, és a célom az, hogy a tatai intézmény megfeleljen az új feladatainak, de a város is magáénak tekintse.

– A Kuny Domokos Múzeumnak három kiállítóhelye van, de sok helyütt irodája is.
– Kiállítóhely a Görög-római Szobormásolatok Múzeuma, a Német Nemzetiségi Múzeum és a vár. A várban a látogató a földszinten, az első és második szinten megtekintheti az állandó kiállításokat, de a toronyban az egyik teremben most könyvtár van, a tóra néző legfelső szinten pedig átmenetileg a régészeti raktár kapott helyet. A tervek között szerepel, hogy olyan ingatlanba költözünk, ami lehetővé teszi, hogy a kollégák egy helyen dolgozzanak, és ne legyen raktár, iroda ott, ahová kényszerből kerültünk.

– Milyen elképzelésekkel vette át a múzeum vezetését?
– A vár kiállítótereit, közönség által használt termeit kell jól hasznosítanunk. Jó lenne egy reprezentatív terem, ami hangversenyeknek, konferenciáknak, időszaki kiállításoknak lehetne vonzó helyszíne. A vár szerves része az udvar, a kápolna, az egykori börtön, a török kori átjáró, ezek bemutatását, hasznosítását egybe kell átgondolni, egy térként, egy funkcióként kezelni. A Német Nemzetiségi Múzeumban pályázaton nyertünk két év alatt 3-3 millió forintot. Korszerűsítettük a fűtést, megújul az állandó kiállítás első része, amit az első emeletre tervezünk, de a koncepció átfogja mindhárom szintet. Szeretném, ha 2016-ra lenne egy rendezett állandó kiállítás, raktár, gyűjtemény, ami a közönségnek is megújult látnivalókat kínál. A kiskastély építészeti felújítása most zajlik az Angol-park városi szintű megújításával párhuzamosan, ami kiterjed a park természeti rehabilitációjára is. A múzeum szerepe ebben a folyamatban az, hogy hozzájáruljunk a belső berendezés megújításához a korabeli ízlés szerint: lenne például külön férfi és női szalon, a bútorzat kiválasztásával idéznénk fel a régi Esterházy-család életterét.

– Az idei tervek?
– Készülünk Somogyi Győző kiállítására. A Kossuth-díjas képzőművész katonákat, egyenruhákat rajzol, a téma a végvári harcok és vitézek bemutatása lesz. A múzeumnak jelentős természettudományos gyűjteményét felhasználva a régi herbáriumok mintájára kiállítást tervezünk ősszel, ami az iskolásoknak is sok tanulsággal szolgál. Az év végén agángyűjtőkkel, a laktanyával és a Vértesi Erdőgazdasággal közösen emlékkiállítást állítunk össze, felidézve a második világháború lezárásában is szerepet játszó védelmi harcokat, amelyek a Vértesben zajlottak. A helytörténeti kiadványok közül a Libelli Tatensis sorozatban már megjelent a piaristákat bemutató kötet, hamarosan megjelenik a múzeum évkönyve is. A Német Nemzetiségi Múzeum egyik kiállításához kötődik a hartai németek tárgyi kultúráját, örökségét bemutató kiadvány is.

Győrből Tatára pályázott az igazgató

Perger Gyula 1961-ben Csornán született, de gyerekkorától Győrben él. Iskoláit is ott végezte, érettségi után Debrecenben végzett az egyetemen magyar-néprajz szakon. Az egyetem ötödik évfolyamát már a győri múzeum néprajzos munkatársaként végezte 1984-től. Közreműködött a győri múzeum akkori állandó kiállításának megtervezésében. A 90-es évek végén Győr-Moson-Sopron megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese, majd Szőnyi Eszter igazgató nyugdíjazása után igazgatója 2012 végéig, amikor a jogszabályi változások miatt átalakult az egész struktúra. Ahogy fogalmaz: Győrben ő volt az utolsó megyei és az első városi múzeumigazgató, igaz, csak egy hónapig. A szervezeti változás Győrben még látványosabban zajlott. Összevonták ugyanis a korábbi Xantus János Múzeumot és a Városi Művészeti Múzeumot Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néven. A tatai Kuny Domokos Múzeum vezetői állását 2013-ban pályázta meg sikerrel, azóta vezeti a megyei hatókörű városi múzeumot.