A tatabányai bányateleptől az Oscar-díjig

Voit Pál igazgató köszöntőjében kiemelte: nem az első eset, hogy a könyvtár civil szervezettel karöltve rendez meg előadást: ez alkalommal a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Társaság volt a program társrendezője. A rendezvény kezdetén Turainé John Katalin alpolgármester feltette a kérdést: mit jelent nekünk Tatabánya? Van, aki tárgyakat jelölne meg, ami leginkább jellemzi a várost, mások arcképeket tennének a képzeletbeli palettára, talán éppen Szabó Ignácét, a bányafőorvosét és unokájáét, Szabó István filmrendezőéjét.

Macher Péter a cseh-morva gyökerekig nyomon követte a Szabó (eredeti nevén Sonnenschein) család történetét, akik a 19. század végén kerültek Tatabányára. A MÁK Rt. és a második világháború helyi történetén keresztül mutatta be Szabó Ignác életútját, akinek tiszteletére díjat is alapított az önkormányzat. Felsorolta az Oscar-díjas Szabó István (Tatabánya díszpolgára) filmjeit, amelyeknek sok vonatkozása utal a bányászvárosra és a rendező felmenőire: például az Apát, a Redl ezredest, A napfény ízét, vagy - meglepő módon - a Szabó Magda regényéből készült Az ajtót.