Kultúra

2013.09.08. 06:58

Háromezer éves utazás az esztergomi várban

Címkék#Esztergom

Dr. Horváth István régésznél, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum címzetes igazgatójánál aligha ismeri jobban bárki is a királyváros középkori arculatát. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének újdonsült birtokosát a kitüntetéshez vezető útról, a település értékeiről, múltjáról és jelenéről kérdeztük.

Barlangi Gergő

  - Mikor és miként került először kapcsolatba a múlt emlékeivel?
- Zolnay László igazgatósága idején, 1955-’56-ban középiskolás diákként vettem részt ásatásokon. A Prímás-szigeten egy Árpád-kori kolostor, majd a Várhegyen, a középkori érseki palota feltárásában segédkeztem. Nyugodtam mondhatom, maga Esztergom indított el ezen a pályán. A háborút követően kerültem ide Párkányból. A házunk egy boltozatos, törökkori épület. Ez a tény is arra ösztönzött, hogy a város történelméről olvassak, és kutassam is azt.

- Gondolom, az ezt szolgáló tudás- és ismeretanyagot nem adták könnyen.
- Gimnázium után igyekeztem bekerülni az egyetemre, mint régész hallgató. Akkoriban ez nem volt egyszerű feladat. A negyedik jelentkezést követően vettek fel. Középkort kutató régész és középiskolai történelemtanári oklevelet szereztem 1966-ban.

- Három évre rá már a Balassa Bálint Múzeum igazgatójaként tevékenykedett.
- Igen, negyvenhét esztendőn át szolgáltam az intézményt, ebből 43 évig vezetőként.

Névjegy

Dr. Horváth István szakmai kutatási területe a közép- és törökkori Esztergom városának és környékének régészeti emlékei, településtörténete és topográfiája. Legjelentősebb eredményei közt említendő az esztergomi vár építéstörténetének, a Víziváros építményeinek – házak, törökfürdő, dzsámi – régészeti feltárása, történeti emlékeik felkutatása, bemutathatóvá tétele.

- Mégsem maradt soha hosszú időre a négy fal fogságában. Miért?
- Fontos, hogy a régész ne pusztán elméleti ember legyen, hanem a gyakorlati munkából is kivegye a részét. Azt, hogy mit ásunk ki a földből, mit olvasunk ki a nyomokból, mit hozunk ki a romokból, rétegekből, azt leginkább akkor tudja a szakember, ha a kétkezi munkát is maga végzi. Egy példát említve: az esztergomi várban volt olyan hely, ahol hét méter nyolcvan centiméteres mélységig, a 15. századtól a bronzkor középső szakaszáig jutottunk – ez háromezer évet és huszonnyolc réteget jelent. Amennyiben ezeket nem egymástól elválasztva ássa ki valaki, a leletanyag alapján keltezve – márpedig, ha a régész nincs jelen, nagy valószínűség szerint ez történik –, akkor rejtve marad az igazság.

- Mi az, ami Esztergomot egyedivé teszi a történész és a régész – no és persze a múzeumigazgató – számára?
- Nemcsak a középkorban, minden időszakban fontos települések voltak itt. A sík– és a hegyvidék találkozása, valamint a Duna együttesen teremtették meg a fejlődés lehetőségét. A Várhegy és a Szent Tamás-hegy lábánál meleg vizű források fakadnak, amik felmelegítik a Kis-Dunát, amely így sosem fagy be, tehát télen is hajózható. Stratégiai és kereskedelmi szempontból, valamint hadászati megfontolásból is minden korban fontos szerep jutott Esztergomnak. Nem véletlen, hogy a várhegyről hozzávetőlegesen húszezer éves leletek is előkerültek. Minden kultúra, minden nép otthonra lelt itt.

- A legtöbben mégis elsősorban, már-már kizárólagosan királyvárosként tekintenek a településre.
- Pedig már a kelták is erődítménnyel védték, és a rómaiaknak is castrumuk volt a hegyen. Ez utóbbi helyén kezdte építeni Géza a magyar fejedelemség központját, ami aztán a királyság centrumává vált. Az első, Esztergomban született magyar királyt, Istvánt a városunkban keresztelték és itt is koronázták meg, az első magyar keresztény templomban. A világi mellett tehát az egyházi, azaz az érseki hatalom székhelyét is ez a város jelentette az Árpád-korban. Érdekesség még, hogy az akkori, kereskedelmi, ipari és közigazgatási szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bíró település a kiterjedését, határait tekintve nagyobb volt a mai Esztergomnál.

- Ezen időszak megismerését szolgáló munkái közül mire a legbüszkébb?
- Talán a királyi és érseki palota épületmaradványainak azonosítására és feltárására.

- Ez nagy súllyal eshetett latba a kitüntetésében?
- Úgy gondolom, az életutam egészét díjazták, benne a Balassa Bálint Múzeum kötelékében eltöltött csaknem öt évtizedet.

- Mit kell tudni a nevezett intézményről?    
- Régi, 1894-es alapítású. Gyűjteménye a vidéki megyei múzeumok rangjára emeli. A hatvanas évek politikai döntésének eredménye, hogy nem foglalhatta el méltó helyét…

- Szent István városa manapság sem a legszebb arcát mutatja. A jelenlegi, „háborús” helyzetben is szerethető a település?
- Esztergom mindig, minden körülmények között szerethető. A műemléki épületállománya, a festői természeti környezete és a történelmi múltja széppé teszik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!