Láthatóvá teszik a Gerencsérvárat

A régmúlt feltárása szempontjából 2008-ig érintetlen területen folynak régészeti munkák Oroszlány környékén. Gerencsérvár emlékeinek megismerésén, felszínre hozatalán a tatai múzeum két szakembere, László János és Schmidtmayer Richárd valamint diákokból álló nyolcfős segédcsapatuk fáradozik.

- Az anyagi források függvényében minden esztendőben két-három hetet töltünk itt. E helyütt és nagy általánosságban is azt tapasztaljuk, hogy mind többen érdeklődnek a magyarországi várak iránt - számolnak be tapasztalataikról a régészek.

A XIV. századi építmény kezdetben Nagy Lajos vadászkastélya volt, 1465-től már várként, birtokközpontként funkcionált, fénykorát vélhetően Ujlaki Miklós uradalma idején élte. 1495-ben ostrom nélkül került Bakócz Tamás esztergomi érsek kezébe. A végvári küzdelmek már nem érintették, török nem tette be a lábát a várba.

A feltárás végcélja - konzerválást és helyreállítást követően - a bemutathatóvá tétel. Ehhez hozzávetőlegesen hatvanmillió forintra lenne szükség, ám ennek töredéke sem áll rendelkezésre. A helyzet nem egyedi.

- Megyénkben - intézményi költségvetési fedezet híján - a régészeti munkákat pusztán az építtetéseket megelőző kötelező feltárások forintjai valamint a Kulturális Alaphoz benyújtott nyertes pályázatok forrásai segíthetik - mondja el a gerencsérvári ásatások vezetője, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti referense, László János.