Az egész ország a csodájára járhat, ahogy a Wittmann család a juhait gondozza

– A mi telepünk lett a tizenkettedik díjazott – árulta el büszkén Wittmann Csaba, aki a szüleivel és testvérével viszi a kecskédi Agrowitt Kft-t.

Hajdu Pétertől, a szövetség elnökétől megtudtuk: a cím nem csak elismerés a díjazottaknak, hanem szolgálat is. Ennek értelmében ismeretátadási feladatot is vállalt a család, ugyanis évente több száz ember fordulhat meg a telepükön. Az ideérkező szakmabelieket, szakiskolákat és egyetemeket is fogadniuk kell, hogy ezzel biztosítsák a lehetőséget az új nemzedéknek a korszerű technológia és módszerek megismerésére – tette hozzá az elnök.

Csütörtökön adták át az elismerést

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 2011-ben, megünnepelvén huszadik születésnapját, díjat alapított. Céljuk az volt, hogy az országban működő számtalan juh- és kecsketenyésztő gazdaság közül kiemeljék azt a néhányat, melyek minden tekintetben példával szolgálhatnak a többi vállalkozás számára. Évente csupán 1-2 gazdaság érdemelte ki a „juh bemutató mintatelep” címet, az elmúlt három évben azonban nem volt díjazott. A kezdetek óta, egészen csütörtök délelőttig, az országban mindössze tizenegy családi gazdaságot minősítettek ezzel a kiemelkedően fontos szakmai elismeréssel.

Kérdésünkre, hogy mivel lehet kiérdemelni a mintatelep címet, Hajdu Péter így felelt: különböző feltételeknek kell megfelelni. A díjazottak iránymutatóan használják a legújabb technológiát, betartják a jogszabályi előírásokat és tenyészetüket mintaértékű rend és tisztaság jellemzi. A cím elnyerésével vállalják, hogy széles kör számára lehetővé teszik juhtenyészetük meglátogatását és a látogatókkal megismertetik a szakmai tevékenységüket.

A Wittmann család állattenyésztéssel és földműveléssel is foglalkozik a falu határában. Ezerszáz anyajuh, hetvenezer csirke, huszonhat kecske, három szürkemarha és nyolc, hobbiból tartott ló adja a családi gazdaság állományát. A környéken 40–50 hektár földön dolgoznak, az állatoknak pedig négy juhász viseli gondját.

Juhászok a juhászatról

A jelenlévő szakemberek beszélgetéséből megtudtuk: a juhászat legnagyobb problémája manapság, hogy ismerethiányban szenvednek a tenyésztők. A 90-es években, amikor a szakma privatizálódni kezdett, az állami gazdaságokból magánkézbe kerülő juhászatokban kezdtek neki a tenyésztésnek. Ebben az időszakban legalább tíz, különböző feladatokat ellátó személy dolgozott egy gazdaságban. Mindenkinek megvolt az a néhány dolga, amit jól el tudott látni. Manapság viszont polihisztornak kell lennie egy juhásznak, hogy mindent meg tudjon oldani – mondták nevetve a gazdák. Bíznak benne, hogy a felnövekvő generáció már nem a 30–40 évvel ezelőtti technológiát fogja megismerni, hanem a legújabbat.