Szűkebb hazánk jó példáját országos szinten is elismerik a megyei elnök szerint

– Kezdjük egy őszi hírrel. Újraválasztotta elnökévé Popovics Györgyöt a megyei közgyűlés. Számított rá?

– Először is köszönöm a választóknak, hogy értékelték az elvégzett munkát. Két lista volt mindössze, az összevont ellenzéki és a FIDESZ-KDNP-s. Az utóbbira 57,2 százalék szavazott, ezt nagy sikernek tartjuk. Ezúton is ígérem, továbbra is szeretettel és szenvedéllyel látom el a feladataimat. Az egyik alapító tagja vagyok a megyei közgyűlésnek, 1990 óta nyolcadik alkalommal nyertem el mandátumot. Elnök 2010-ben lettem, most ősszel a 4. ciklust kezdtem. Hozzáteszem, az első egy lemondás miatt 3 hónapig tartott. Fontos számomra, amit a kezdetektől vallok, szeretnék együttműködni mindenkivel.

– Úgy gondolom, szemléletes példa erre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a TOP hatéves története.

– Minden szempontból. Öt éve kaptuk meg ezt a feladatot, a TOP gondozását, egyfajta sajátos mentorálását, majd az Integrált Területi Program ránk eső részének végrehajtását. Rengeteg időt és energiát fordított erre a megyei önkormányzat, ugyanakkor a számtalan közös sikerélményért megérte. A szervezés időszakában arra kellett ügyelni, hogy minden forint a megfelelő helyre kerüljön, méghozzá gyorsan. Ennek érdekében alakítottuk meg a Területfejlesztési Kft.-t, amely a legtöbb településsel konzorciumban pályázott. Jó a kapcsolatunk az irányító hatósággal, ez sokáig a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, most a Pénzügyminisztérium. Egyértelmű volt a cél: minden településre jusson forrás. Ez megvalósult, hiszen nincsen olyan falu vagy város, amely ne kapott volna, illetve olyan, amelyiknek ne lenne elbírálás alatt pályázata. Rendkívül jó a kapcsolatunk a független polgármesterekkel. Mindenki megértette, hogy egyrészt a nagyobb közösség érdekét nézzük, másrészt az egyes konkrét kéréseket; ezeket gondosan összehangolva.

– Beszámolt arról a Kemma.hu is, hogy országos szinten több elismerést érdemelt ki a megye.

– Hazánk Boldogságtérképén tavaly az első helyre kerültünk. A TOP-os feladataink megvalósításában szintén az élen járunk, ahogyan a gazdasági mutatókat tekintve is a három legfejlettebb megye egyike a miénk. Szeretnénk a jövőben is tartani magunkat ehhez a szlogenünkhöz: „Tartósan az élvonalban.”

– Valóságos díjözönben részesültek idén a saját szakterületükön sikereket, kiváló eredményt elérők.

– Emlékezetes nap volt, amikor a Komárom-Esztergom Megyéért díjat többen is átvehették. Elismertük kiváló mentő, rendőr, polgárőr, tűzoltó, vám- és pénzügyőr, sportoló, a fogyatékkal élők sportjáért sokat tevő munkáját. A KEM Gazdaságáért Életműdíj is gazdára talált, gratulálhattam az éves teljesítménye alapján legjobbnak választott agrár-, kis-, közép- és nagyvállalkozás képviselőjének, kézművesnek és szakképző iskolának, voltak szakmai és különdíjak is.

– Gyakran hallani, olvasni ezt a szlogent is: „Segít a megye.”

– Ez az a hitvallásunk immár 2010 óta, amivel megmutatjuk, hogy mindenkinek a legjobbat próbáljuk adni, a rászorulóktól a forráshiányos önkormányzatokig.

– Milyen projektek szolgálják még az „összekovácsolódást”?

– Még áprilisban indultak el a Megyejáró Hódító Túrák a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület szervezésében, a megyei identitáspályázat keretében. Sokan csodálkoztak rá Lábatlanon a világháborús időkből itt maradt bunkerekre és fegyverekre, Dorogon egy rendhagyó éjszakai túrán ismerkedhettek a bányászhagyományokkal, Kesztölcre és Sárisápra a kisgyermekes családokat várták. A projekt keretében már 69 település kapta meg ünnepélyes keretek között a megyezászlót, egy-egy nagyobb rendezvényhez kapcsolódva. Összetartozásunkat, közös múltunkat és értékeinket, jövőnket szimbolizálja.

– Vannak még olyan események, amelyeken keresztül részt vesz az önkormányzat a mindennapokban?

– A nemzetiségekre való odafigyelést emelném ki. Számontartjuk fesztiváljaikat, báljaikat, magas színvonalat képviselő együtteseiket. Örülök annak, hogy a legutóbbi nagy rendezvényünkön, Táton nemcsak a nemzetiségek képviselőivel találkoztunk, hanem több polgármesterrel is, akik szintén fontosnak tartják a sváb, szlovák, roma, görög, lengyel hagyományok őrzését, ápolását.

– Ha már a hagyományok kerültek szóba: példaértékű a Megyei Értéktár is.

– Kincseink felkutatását, összegyűjtését és bemutatását hat évvel ezelőtt kezdtük. Folyamatosan növekszik a lajs­tromba vett értékek száma, közelít a százötvenhez. Hamarosan megújul a honlapunk, hogy még több információt kapjanak az érdeklődők. A polgármesterek, a lakosok egybehangzó véleménye, hogy szükség van a folytatásra, várjuk a javaslatokat.

Mi a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program célja?

Hazánkban 18 megye, illetve az ezeken belüli kistérségek, városok és falvak esetében – a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató sem kivétel – meg kell találni és erősíteni azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik aktivizálhatók – ez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése. Ennek érdekében a TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. A TOP az Európai Unió besorolása szerint „kevésbé fejlett régiókra”, vagyis Magyarországon a Budapesten és Pest megyén kívüli területre, tehát 18 megyére vonatkozik.

A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, a gazdaság-, valamint az azzal összefüggő város- és településfejlesztés akcióit támogatja. Hét nagy csoportra oszthatóak a TOP „beavatkozások”: 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére. 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés. 3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, kiemelten a városi területeken. 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése. 5. Megyei és helyi emberierőforrás-fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés. 6. Fenntartható fejlesztés a megyei jogú városokban. 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések. A megyei önkormányzat és a Területfejlesztési Kft. a kezdetekben tervezett 26 milliárd forint helyett a TOP keretein belül 33,8 milliárd forint uniós forrás felhasználását koordinálta 2014–2020 között. A program még nem zárult le.

– Esztergom, Tata, Komárom, a Gerecse-, a Vértes- és a Pilis-hegység, Duna-part és kastélyok. Ékszerdoboznak is nevezik Komárom-Esztergom megyét. Milyen tervek vannak a turizmus fellendítésére?

– Előre kell néznünk, hiszen 2021-ben indul az Európai Unió és Magyarország közötti együttműködés következő ciklusa, ami a turizmust is érinti. Szeretném, sokakkal együtt, hogy markánsan fejlődő gazdasági ág legyen, ehhez a csodálatos feltételek adottak. Ebben az esetben szintén az összefogás a kulcsszó. „Csomagokat” érdemes összeállítani, majd a lehető legtöbb módon kínálni a hazánk más tájairól és külföldről érkezőknek. Az esztergomi, tatai és komáromi nagy attrakciókon kívül a kisebb városokat és falvakat is be szeretnénk vonni. Elsősorban a kerékpáros, a bakancsos és a szakrális turizmus fellendítésére gondolok. Az elsőben szintén az élen járunk. A Duna melletti Eurovelo kiemelt kerékpárút, ezen kívül készen van az Oroszlány–Tatabánya, a Tatabánya–Tata és a Tata–Dunaalmás közötti szakasz, valamint a Tarján–Bicske kerékpár­út is, utóbbi a Fe­jér megyével közösen működtetett Fejlesztési Tanács kivitelezésében készült el. A következő években a Tarján–Péliföldszentkereszt–Tát útvonalra és a három megyével közös Sacra Velóra koncentrálunk. Célunk, hogy a Dunától a Velencei-tó kerékpáron is elérhető legyen.

– Komárom-Esztergom megye hagyományai révén a Dunán túli, felvidéki településekkel, az ott élőkkel is szoros kapcsolatot ápol.

– Az együttműködések sorából nem szabad kifelejteni a három hazai és három szlovákiai megyét magában foglaló Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulást sem, amelynek létrehozását jómagam kezdeményeztem 2010-ben. Az ETT legfőbb szándéka, hogy az EU céljaival összehangoltan megerősítse a gazdasági, szociális és területi összetartozást, a különböző fejlesztési tengelyek mellett előmozdítsa a regionális együttműködést, valamint a teljes magyar–szlovák Duna-szakaszt lefedő tartós intézményi struktúrát alakítson ki.

– Mit tart a legfontosabb sikernek?

– Talán azt, hogy egyre több helyen, egyre több embertől hallom ezt a kijelentést: „Komárom-Esztergom megyei vagyok!” Ez az egyik legnagyobb eredménye a munkánknak. Számos programunkkal próbáljuk erősíteni ezt az érzést, például a szomszédolással, amikor az egymástól távoli településeken élők közösségei páros találkozókat szerveztek és szerveznek. Ennek jegyében kívánok békés, boldog új esztendőt a kicsi, de gyönyörű megyénkben élőknek Nyerges­újfalutól Ácsig, Gyermelytől Bajig mindenkinek.