Sokakat vonzott Vértesszőlősre a Samu-nap

A mindenki által ismert előember tiszteletére, az idei évben is megrendezték a Samu-napot, amelyen többek között Markó András, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze tartott tárlatvezetést. Mindemellett a vértesszőlősi előember is felkerült arra a húszas listára, amelyből végül kikerül a megye hét csodája.

– A hatvanas években egyszerű terepgyakorlatként indult a feltárás. Földrajzi hallgatókkal karöltve, Pécsi Márton jellegzetes kőzettípusok után kutatott, amelyek közül 1962-ben előkerült néhány pattintott kődarab, valamint égetett csontok is. A nagy felfedezés után azonnal átnemesítették a bányát régészeti lelőhellyé és egészen 1968-ig folytak ásatások a területen – mondta Markó András.

A felfedezés végül európai szintű lett, a régészeti lelet ugyanis az egyik legidősebb emberi maradványnak számít Magyarországon, sőt az egész Kárpát-medencében is. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Samu lett a neve, Markó András válaszolt.

– A lelet szerencsés megtalálójának a joga általában, hogy nevet adjon a talált maradványnak. Futó Jenő, a lelet megtalálója már akkor az ásatások kezdetekor tudta, hogy ha az ég a földdel összeszakad, akkor is Sámuelnek fogja elnevezni a talált leletet. Sokan úgy gondolják, hogy azért kapta ezt a nevet, mert éppen Sámuel napon találtak rá a tarkócsontra. Tulajdonképpen ez épp olyan különleges egybeesés, mint az, hogy ilyen nagy volumenű maradványokra bukkantak a kutatók – tette hozzá a régész.

A Samu-napon különféle programokon vehettek részt az érdeklődők. Az egyik legnépszerűbbnek az állatijó bemutató számított, amelyen „tejbe­grizliről”, a grizzly és jegesmedve keverékről, valamint Gumikáról, a görényről is tanulhattak a gyerekek.

A legidősebb

A gyerekek játékos kvízfeladatok kíséretében járhatták végig az útvonalat. A felnőtteknek Markó Ádám, míg a kicsiknek Kisné Cseh Julianna tartott tárlatvezetést. Szeretnék köszönetet mondani a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Tatabányai Múzeumnak, valamint a Vértesszőlősi Önkormányzatnak, hogy segítettek megvalósítani a Samu-napot, így számos érdeklődő ismerhette meg a legidősebb vértesszőlősi lakót” – zárta szavait Zoltánfi Zsuzsanna.