Nem épülhet bárhová kacsalábon forgó ház

Minden településnek van egy olyan jellegzetessége, amelyet nem lehet országos szinten szabályozni. Ezzel a felvezetéssel kezdte Földi Zoltán Attila okleveles építészmérnök a vértesszőlősi lakossági fórumon az előadását. A szakember a csekély számú megjelentet arról a jogszabályi változásról tájékoztatta, amely megváltoztathatja, illetve megőrizheti a település képét.

– Az önkormányzatnak jogszabályban kell rögzítenie azt, hogy az adott településen milyen speciális építési szabályokat kell betartani – mondta. Hogy értsük, hogy mi miért történik: a kormány számos lehetőséget kínált új ingatlan építésére, vásárlására, de a tapasztalat szerint az építési engedélyezési folyamatok visszatartották, lelassították a beruházásokat, ezért még tavaly hatályba lépett egy olyan rendelkezés, amely szerint lakóépület esetében nem kell építési engedély. Ez elindított egy olyan folyamatot, amelynek következtében olyan házak is épültek, amelyek nem illenek a település képébe.

A most megalkotásra váró arculati kézikönyv egyebek mellett a telkek beépítési módját, a közterületi kapcsolatát, utcák, telkek rendszerét, valamint az épületek formáját is szabályozná. Ehhez kérik a legtöbb településen a lakók véleményét.

– Az állam önkéntes jogkövető magatartást vár el az építtetőktől, de az építési felügyelet természetesen továbbra is bármikor ellenőrizheti a beruházásokat – mondta Földi Zoltán. – Minden épület akkor lesz szép, akkor fogja szeretni a tulajdonosa és a szomszédai is, ha az beleintegrálódik a környezetébe.

A település lakóinak – az arculati kézikönyv előkészítési folyamatában – lehetőségük van arra, hogy elmondják, milyen házakat szeretnének látni az elkövetkezendő évtizedekben. A javaslatok alapján az önkormányzat a településképi rendeletben akár a háztetők dőlésszögét, az épületek külső vakolatának színét, a kerítés magasságát, átláthatóságát, a zöld területek kezelését is szabályozhatja és szankcionálhatja is azokat a beruházókat, akik nem jogkövető módon építkeznek.

Leállíthatják az építkezést

Földi Zoltán építészmérnök elmondta, hogy az állam célja elsődlegesen az önkéntes jogkövetésre bírás. Abban az esetben, ha az építtető nem a településképi rendeletnek megfelelő házat szeretne, akkor a tervezőnek és a kivitelezőnek is kötelessége figyelmeztetni a megbízóját. Érdeke is ezt megtenni, ugyanis azt bírságolják majd, aki hibázott a beruházás során. Az építésügyi hatóságon kívül a helyi rendelet alapján az önkormányzat is szankcionálhat. Az építési felügyelet pedig, ha szabálytalanságot tapasztal, akár le is állíthatja az építkezést. A lakók véleményét egyelőre egy kérdőív kitöltésével is kikérik, de bárki írásos javaslatot is tehet a lakókörnyezetére vonatkozóan.

Vértesszőlősön például minimum két arculat van az építési struktúrák tekintetében. Ebből adódóan egész más épületek is vannak. Nagy Csaba polgármester a lakossági fórumon utalt arra, hogy a településen jelenleg nincs beépíthető telek. Az emberek bontásra ítélt házakat vásárolnak, amelyek helyén újat szeretnének építeni. Az arculati kézikönyv pedig pontosan azoknak a főként idősebb lakóknak az érdekeit szolgálhatják, akik egy parasztházzal sorakoztatott utcában nem szívesen nézik azt, ahogy szomszédjuk nem odaillő, túlságosan kirívó és a környezettől teljesen eltérő struktúrájú lakóházat épít.

Ezt egyébként eddig sem lehetett volna, de az építési engedélykérési kötelezettség nélkül kevésbé volt ellenőrizhető a folyamat. Nagyon fontos, hogy a településképi rendelet nem visszamenőleges hatályú, azaz az eddig megépült házakat nem fogja érinteni, az ezt követően épülő ingatlanok esetében viszont be kell tartani az arculati kézikönyvben foglaltakat. A vértesszőlősi önkormányzat szeptember elsejéig várja a lakók településképet érintő véleményét, de várhatóan minden község bevonja majd a lakóit a véleményezési folyamatba.