Református kitüntetést vehetett át Márkus Mihály és Kun Katalin

Ahogy a reformatus.hu írja, a Zsinat őszi ülésszakának második napján adták át a Dobos Károly-, a Kiss Ferenc-, a Juhász Zsófia- és az Imre Sándor-díjakat, valamint az Aranygyűrűs teológiai doktor és az Év könyve elismeréseket. A zsinati alapítású kitüntetésekkel a példaértékű gyülekezeti, diakóniai, teológiai és az oktatásügyben végzett szolgálatot méltatják.

Dr. Márkus Mihály teológiai, Kun Katalin oktatási, Jámbor Julianna és Boross Gézáné diakóniai, Márkus Gábor pedig lelkészi díjat kapott, míg Michna Krisztina Szolgálat az egyház peremén című művét választották az év könyvének, vagyis két díj is a tatai református egyházközség kimagasló személyiségeihez került a Zsinat novemberi, balatonszárszói ülésén.

– Dr. Márkus Mihály korábbi dunántúli püspök, tatai lelkipásztor az Aranygyűrűs teológiai doktor kitüntetést vehette át.

Ezzel fejezzük ki nagyrabecsülésünket és köszönetünket, amiért évtizedeken át szolgálta hűséggel tudományosságunkat és egyházunkat – méltatta őt Hodossy-Takács Előd, a Doktorok Kollégiuma főtitkára a díj átadásakor.

Ahogy felidézték, Márkus Mihály 1943-ban született, a Budapesti Református Teológiai Akadémia elvégzése után a körmendi, a szentgyörgyvölgyi gyülekezetben szolgált, majd 1970 és 1975 között Pápán, 1975 óta pedig tatai lelkész, ezzel párhuzamosan tizenöt évig szolgált a dunaalmási szeretetotthonban is. Közben doktori fokozatot szerzett egyháztörténetből, Komáromi Csipkés György teológiai és bibliafordítói munkásságát kutatta. Nemzetközi Kálvin- és Zwingli-kutatóműhelyek aktív tagja, számos tudományos folyóiratban rendszeresen publikál és több könyv szerzője, 2013-ig a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára. A rendszerváltás után három cikluson keresztül volt a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, 1991 és 2002 között a Zsinat lelkészi alelnökeként is szolgált. Emellett tisztséget vállalt a Magyar Református Világszövetségben, a Magyar Bibliatanácsban és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában is, amelynek 1998 és 2002 között elnöke volt.

Mindemellett Tata Városáért kitünetést, és a város Zsigmond Király díját is átvehette már, valamint Magyar Köztársaság érdemrend Középkeresztjének polgári tagozatával, valamint III. osztályú Honvédelemért kitüntető címmel is elismerték tevékenységét. Ahogy a tata.hu korábban felidézte jelentős szerepe volt több templom, iskola, öregotthon építésében vagy felújításában. Alapító elnöke volt a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak. Szentgyörgyvölgy díszpolgára is.

Miután püspökként visszavonult, 2009 első tatai istentiszteletén így fogalmazott igehirdetésében: a hiteles szavak kora sohasem fog lejárni, és mindenkinek szüksége van a belső lelki megnyugvásra, amit Jézus Krisztus testesít meg évszázadok óta.

Imre Sándor-díjjal ismerték el Kun Katalinnak az oktatásirányítás területén és a református iskolaügyért végzett áldozatos munkáját. „A tatai Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója azt kereste, hogyan lehet hasznosabb tagja a társadalomnak, ezért szögre akasztotta műszaki mérnöki végzettségét, hogy az életüket a közjó szolgálatába állító pedagógus, lelkész és művész felmenőihez hasonlóan a gyermekek nevelésének és a nemzeti kultúra ápolásának szentelje életét – derült ki Ábrám Tibor laudációjából.

A Kun Katalin által alapított művészeti iskola 2003-tól a Tatai Református Egyházközség fenntartásában működik. Komplex művészetoktatási programot dolgozott ki és vezetett be a tanulmányok sikerességének javításáért, a Fürkész-programot azóta a Károli Gáspár Református Egyetemen oktatják, valamint a közelmúltban a határon túlon is bemutatták.

Mindemellett tanfelügyelő, szakértő, mesterpedagógus, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület Közép-dunántúli Régiójának elnöke, a Csoóri Program megyei referense. Kun Katalin színvonalas szakmai munkájáért átvehette már a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát, emellett a Tata város kultúrájáért kitüntetés arany fokozatát is kiérdemelte a Sokadalom szervezéséért.

Munkásságának hatásait jól példázza az is, hogy a 2018-as kultúra napi városi műsort, amelyet hagyományosan a Kenderke ad, a Tatai Televízió élőben közvetítette, mert olyan nagy volt az érdeklődés a gálaműsor iránt, az elődrendezvényeivel több évtizedes múltra visszatekintő Tatai Sokadalom pedig Városmarketing Gyémánt Védjegyet is kiérdemelt.

Szintén Komárom-Esztergom megyei vonatkozású a Dobos Károly lelkészi díj is, amelyet a szőnyi születésű verőcei lelkipásztor, Márkus Gábor vehetett át.

– Húszéves szolgálatát mindvégig a legkisebbek és a nyomorúságban lévők iránti érzékenység jellemezte. Isten személyes szabadítását megélő testvérünk minden döntése ebből az életet meghatározó személyes tapasztalatból fakadt. Életét talán az alábbi ige jellemzi a legjobban: „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az (Lk 16,10) – fogalmazott a díj átadásakor Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője.

Márkus Gábor 1949. május 30-án született Szőnyben. Nős, feleségével, Márkusné Láng Ilonával együtt szolgáltak évtizedeken át. Gyülekezeti feladatai mellett Márkus Gábor a vezetője a Magyarországi Református Egyház hajléktalanmissziójának, a Tiszta Forrás Alapítványnak. 2004-ben a verőcei egyházközség átvette az önkormányzat által nehezen működtetett helyi bölcsődét, óvodát és iskolát.

A falu egyetlen iskolájának megmentése egyben a település megmentését is szolgálta. A tanintézetet felújították, és az elmúlt években az ott tanuló gyermekek száma is jelentősen megnövekedett. Munkássága alatt emellett a templom is megújult és a gyülekezet is gyarapodott.