Magyarország egyik legnagyobb famatuzsáleme a tardosi öreg tölgy

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet”bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme a tardosi öreg tölgy története:

Öt éve országosan ismert lett. Molnár Attila Dávid, a Nagy Fafilm rendezője arra vállalkozott, hogy a legújabb vizsgálati módszerekkel négy évszakon keresztül mutassa be egy faóriás életét és életközösségét. Őszintén, játékosan, sallangmentesen.

- A tölgy egy ágán egy nap alatt több minden történik, mint egy mozifilmben – magyarázza a rendező a Médiatanács blogjának adott interjújában. A producer, operatőr, forgatókönyvíró, szenvedélyes természetfilmes, biológus kutató, tudományos filmkészítő elmondta, hogy az ihletet Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái című könyve adta.

Tudta, sok időt szeretne a fánál tölteni. Vallja, a tölgy a legigazabb fa. Minden népnél ugyanazt jelenti, szilárdságot, keménységet, tartósságot. Megbízható, mindent komótosan csinál. Lassan, de biztosan nő, nem úgy, mint egy nyárfa vagy platán. Érdekes egyébként, hogy szinte minden európai országnak megvan a maga tölgyfilmje. Sokkal bonyolultabb rovarvilág népesíti be, mint a többi fafajt.

Egyetlen tölgyfán akár hat-hétszáz rovarfaj is élhet, amelyek fele más fán nem is található meg. Fontos, hogy a fát hagyjuk meg a maga szépségében megmutatkozni. A fák sokban különböznek más élőlényektől, az emberhez pedig szinte semmiben nem hasonlítanak. Az ember mozog, a fa mozdulatlan, az ember lebontó kémiai folyamatokból nyer energiát, a fa építkezve jut éltető erőhöz, az ember oxigént fogyaszt, szén-dioxidot termel, a fa fordítva.

Egyetlen évük volt a film elkészítésére. Lényegesnek tartotta a rendező, hogy játékos maradjon a film. Ennek tudatában választott narrátort Máté Gábor személyében. Nagyon fontos a megszólaló zene, ez Tamás Zsolt zenei szerkesztő választását dicséri, aki nagyzenekari hangzást képzelt el a filmhez, és a játékosság itt is megjelenik.

A tölgy odvaiban széncinegék, pelék laknak, a törzsén hernyók harcolnak hangyahadseregekkel. De a fa önmagában is érdekes. 3D-s lézer­szkennerrel az egész fát digitalizálták, így pontosan megmérték, hogy például a gyökérzet nélküli tömege 17 tonna, és napi fél kilót szed magára.

Ötven ember napi oxigénszükségletét állítja elő 24 óránként. Személyes kudarcának tekinti Molnár Attila Dávid, hogy nem tudott mindent képekkel megmutatni, amit szeretett volna – nem tudtam a csodát teljesen kibontani. Adott tehát a feladat: miután megnéztük a filmet, nézzük meg Tardoson a tölgyet is!

Megyénkben egyébként több különleges „szépkorú” fa is található. Országszerte ismert például a tatai Öreg-tó partján álló platán, amely 230 éve őrzi a vár kapuját. Több társával együtt Versailles-ból hozatták az Esterházy-család megbízásából. Egy másikat Bábolnán, a Ménesbirtok udvarában csodálhatunk meg. Közép-Európa legrégebbi akácfáját 1710-ben ültetették az itteni földbirtokosok, a Szapáryak.