Fantasztikus táncbemutatóval emlékeztek a magyarországi németek Felsőgallán

A Magyarországi Német Önkormányzatok Napja mellett a németek elhurcolásáról és elűzetéséről is szó volt a rendezvényen. Herendi Judit, a Széchenyi Művelődési Ház vezetője nyitotta meg az eseményt, majd Horn-Schamberger Anett, a Tatabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Fakliné Falusi Olga, az alelnöke beszélt az évfordulókról.

Elhangzott: huszonharmadik alkalommal szerveztek Budapesten országos gálaműsort a Magyarországi Német Önkormányzatok Napja alkalmából, ahol többek között elhangzott: a magyarországi németek nemcsak a két ország közti összekötő kapocsként, hanem az Európai Unió­ban, és Magyarország gazdasági, kulturális és társadalmi életében is fontos szerepet töltenek be.

Kiemelték az utánpótlás nevelésének fontosságát, végül a német kormány jelen lévő képviselője jövőbeni támogatásáról biztosította a magyarországi német közösséget – számolt be az ottani történésekről Horn-Schamberger Anett.

Fakliné Falusi Olga a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének szomorú emlékét idézte fel. Elmondta: a Harmadik Birodalom rémtetteiért a mindenkori kormányok helyett elsősorban a német népet, illetve a német kisebbségeket tették felelőssé.

Az 1945-ös potsdami konferencia engedélyezte a német népcsoportok áttelepítését, s noha nem tette kötelezővé, mégis nagyhatalmi döntésként tartották számon. Ezt megelőzően is sokan hagyták el hazájukat, és vittek el több százezer embert „málenkij robotra” a Szovjetunióba.

A későbbi kitelepítettekről nincs pontos számadat, de legalább százhetvenezer magyarországi németnek kellett elhagynia szülőföldjét mindössze egy-egy batyuval a kezében.

Azok, akik maradhattak, azoknak sem volt könnyű az élete, mégis voltak bátrak, akik merték vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, így a Széchenyi István Általános Iskolában a rendszerváltás előtt is volt németnyelv-tanítás. Felsőgallán már 1969-ben megalakult a Német Nemzetiségi Dalkör is, amely összegyűjtötte, megőrizte a régi német népdalokat.

A rendszerváltás után a németnyelv-tanítás nemzetiségi neveléssé válhatott, s ilyen tanítás folyik már az alsógallai és felsőgallai óvodában és a Széchenyi-iskolában is. 1994-től a magyarországi nemzetiségek helyi kisebbségi önkormányzatokat választhatnak, azóta működik Tatabányán is német nemzetiségi önkormányzat – hangzott el a beszámolóban.

Herendi Judit, a felsőgallai Széchenyi István Művelődési Ház vezetője elmondta: szorosan együttműködik a felsőgallai művelődési ház és a német nemzetiségi önkormányzat. A nagyobb eseményeket is együtt szervezik, bonyolítják. Tavaly a huszonöt éves felsőgallai német nemzetiségi tánc­csoport jubileumát szervezték meg, az idén az egyéb programok mellett készülnek a dalkör fennállásának ötvenéves évfordulójára.

Az emlékezés és a beszámolók után a felsőgallai csoportok rövid műsora következett. Az idén negyedszázada működő dalkör Saltzer Géza vezetésével több dalt is elő­adott, majd az ifjúsági és a senior tánccsoport tartott egy kis bemutatót.

Tovább őrzik a hagyományokat

A felsőgallai általános iskola fenntartója is 2016-tól a Tatabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat. Horn-Schamberger Anett hangsúlyozta: reméli, hogy pozitív változásokat hoz a fenntartóváltás, hisz az együttműködés a nemzetiségi önkormányzat és az iskola vezetése között jól működik.

Hozzátette: a Tatabányán élő német nemzetiségi közösség őrzi hagyományait, megtartja a közösség ünnepeit: a farsangot, a Húsvétot, a Pünkösdöt, a kenyérszegést, a szüreti felvonulást, a búcsúkat, az adventet és a karácsonyt. Rendezvényeken, bálokon, nemzetiségi fesztiválokon vesznek részt, tánctábort szerveznek a gyerekeknek.

Az önkormányzat legfontosabb feladatának a helyi német nemzetiségű közösség kulturális örökségének megőrzését, a nemzetiségi intézményrendszer és a közösség érdekvédelmét tekinti, s rendszeresen támogatja a nemzetiségi tánccsoportokat és énekkarokat.