Szijjártó Péter: „A futball lehet politikai kérdés, de a vakcina beszerzése nem”

– Meglepte, hogy a labdarúgó-válogatott sikere utáni posztját is kereszttűz alá vették azok, akik ellenzik a futball támogatását Magyarországon?
– Nem lepődtem meg, mert tudom, hogy ez egy érzékeny téma. Amikor a futballról van szó, akkor bukott sportközgazdászoktól a fotelszakértő politikusokig sokan kérdőjelezik meg a sportágfejlesztő programot. Ezért gondoltam, hogy megkérdezem a károgókat és a puffogókat, hogy most mit gondolnak. Főleg azért, mert ebben a pandémiás szituációban a válogatott és a Ferencváros sikereinek méginkább tagadhatatlan szerepe van a nemzet lelkiállapotának megemelésében. Aki magára vette a bejegyzésemet, az nyomban leleplezte magát. Őszintén megmondom, hogy jól szórakoztam ezen.

– Azért voltak az elmúlt hetekben kevésbé örömteli történések is. Például átesett a koronavírus fertőzésen. Változtatott ez a tapasztalás a vírushelyzethez való viszonyulásában?
– Engem ez nagyon megviselt fizikailag és mentálisan is. Azt kellett megtapasztalnom, hogy ez egy olyan vírus, amelynek kapcsán még mindig több a kérdőjel, mint a válasz. Úgy tudtam, hogy a fiatal, rendszeresen sportoló, jó fizikai állapotban lévő embereknek ez nagy problémát nem okozhat. Én tizenhét napot voltam karanténban, abból tíz napon át folyamatosan változó tüneteket kellett átélnem. Ha lehet, akkor most még jobban értem, miként lehetséges az, hogy már több mint másfél millió áldozata van a koronavírusnak szerte a világon. Azért kell szurkolnunk, hogy minél hamarabb oltóanyaghoz jussunk. Ennek érdekében minden vakcina bevizsgálását és beszerzését támogatjuk.

– Ha jól tudom, ezek közül az orosz Szputnyik-vakcina bevizsgálása zajlik már. Ha a magyar szakemberek zöld utat is adnak neki, attól még az európai engedélyeztetés lassíthatja a folyamatot?
– A futball lehet politikai kérdés, de a vakcina beszerzése nem. Nem az a lényeg, hogy honnan jön az oltóanyag, hanem az, hogy mennyire biztonságos. Ha van ilyen, akkor azt a magyar emberek számára elérhetővé kell tenni, hogy eldönthessék, beadatják-e vagy sem. Én azt látom, hogy elképesztő politikai és üzleti lobbi indult meg a vakcinák körül. Mindig gyanús, ha egy politikus kendőzetlenül érvel egy oltóanyag mellett és egy másik ellen. Ezt a kérdést rá kell bízni a szakemberekre. Nekünk megbízható vakcina kell a lehető leggyorsabban. Ezért rendeltünk 12 milliónyi adagot abból a három típusból, ami amerikai-európai együttműködésben készül, ezért egyeztetünk a kínaiakkal a mintaküldés utolsó részleteiről, és ezért tárgyalunk az oroszokkal. Utóbbi kapcsán zajlik a bevizsgálás és még a héten elutazik egy magyar szakemberekből álló delegáció az orosz laboratóriumba, hogy a helyszínen is ellenőrizze a gyártást és az oltóanyag biztonságosságát. Amelyik vakcináról előbb beigazolódik, hogy megbízható, az beadható lesz.

– Ha már szóba került az üzlet, hallani három és fél, de ötven eurós vakcináról is. Az ár befolyásolja azt, hogy melyikből mennyit szerez be az ország?
– Biztosan lesznek árkülönbségek, de tiszta piaci viszonyok biztosan nem. Ugyanarra számíthatunk, amit már láttunk tavasszal. Akkor lélegeztetőgépekért, maszkokért és védőruházatért harcoltak egymással az országok, most a vakcinával lesz hasonló a helyzet.

– Tavasszal sokan először kevésnek tartották a lélegeztető készülékeket, később meg túl drágának és túl soknak. Naponta hallani, hogy hány millió gyógyszer és később majd vakcina érkezik az országba. Megfelelő mennyiség jön mindegyikből?
– Talán még emlékszik mindenki azokra a képekre, amikor viszonylag gazdag országokban dönteni kellett két beteg élete között, mert nem volt elég lélegeztető készülék. Ezt el kell kerülni, ezért inkább legyen több ilyen gép akár ezerrel, mint egyetlen eggyel kevesebb a szükségesnél. Lehet az áron is vitázni, de ha nincsenek tiszta piaci körülmények, akkor kár azt alapnak venni, amit a közgazdasági egyetemen tanultunk a keresletről és a kínálatról. A gyógyszerekkel is úgy vagyunk, mint a lélegeztető gépekkel. A szakemberek felvázolták a legrosszabb forgatókönyvet és mi ennek megfelelően veszünk favipiravirt.

– A végső megoldás a járványkezelésben a vakcina lesz, de addig is fontos lehet a visszaszorításában a tesztelés. A pedagógusok szűrésével egyre szélesebb körben tesztelnek nálunk is. Elképzelhető, hogy követhetjük majd a szlovák és az osztrák országos tesztelés példáját?
– Nálunk a tömeges tesztelés egyelőre azt jelenti, hogy az elmúlt héten 370 ezer embert teszteltünk az oktatási, szociális és egészségügyi szférában. Ez elég magas szám és fontos azért, mert ők dolgoznak a leginkább veszélyeztetett helyeken.

– A közvetlen egészségügyi veszélyeztetésen kívül közvetetten is nagy károkat okoz a pandémia. Tavasszal hatalmas gazdasági visszaesést láttunk. Mire számíthatunk a negyedik negyedévben és mi lehet a kilábalás útja?
– Nem akarom kikerülni a kérdést, de sokkal inkább a jövő év első félévének számai lesznek mérvadóak. Ugyanis azok a számok mutatják meg a gazdaságpolitikai intézkedések hatásait. Úgy döntöttünk, hogy nem a munkanélküliséget, hanem az azzal szembeni harcot finanszírozzuk. Azokat a vállalatokat támogatjuk, akik beruháznak, mert nem akarnak elbocsátani senkit. A gépvásárlást, a kapacitásbővítést, a technológiai fejlesztést támogatjuk. Magyarul 1338 cég 870 milliárd forintnyi eszközbeszerzést hajt végre. Ez a termelésbővülés a jövő év első félévében már tükröződik a gazdasági adatokon is.

– A válsághelyzet utáni nyertesek azok, akik ezen idő alatt fejleszteni tudnak. Komárom-Esztergom megyében ez leginkább a keleti cégeknél látható. Az elektromos buszokat gyártó kínai BYD például ötszörösére növeli komáromi kapacitását, a megye dél-koreai cégei pedig szinte havonta bővítenek. Ez a keleti nyitás eredménye vagy másnak köszönhető?
– A 2010-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti vállalatok a tőkeerejük és a technológiai tudásuk révén be fognak törni Európába. Míg 2007-ben a világ beruházásainak csak 18 százalékát finanszírozták keleti tőkéből, addig 2018-ban 58 százalékát. Látható, hogy számos európai és amerikai céget vettek meg keleti vállalatok. Mi beneveztünk abba a versenybe, ami arról szól, hogy az európai piaci lehetőségeket kereső modern keleti tőke melyik országot választja. Azt szeretnénk, ha egy japán, koreai vagy kínai cég a kontinensre jön, akkor Magyarországot válassza. A megyében ezt nem nagyon kell magyarázni, mert a nagy cégeik és a köréjük épült beszállítói piac biztos munkahelyeket teremt és még a válságban is képesek fejleszteni. Ráadásul a magyar gazdaság gerince az autóipar, amelyben új korszak indult az elektromos autógyártással, és ennek a vezető vállalatai is keletre találhatók.

– A nyertes ágazatok mellett nagy vesztese a helyzetnek a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés. A legnagyobb bajban lévő szektoroknak lesz megfelelő állami mentőöv, amibe kapaszkodhatnak?
– Ha csak a turizmust nézzük, akkor látni kell, hogy a hazai GDP 8-11 százalékát adja. Ez mutatja, hogy mennyire fontos a kormányzati segítség. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kieső szállodafoglalások 80 százalékát megtérítjük, hogy nem kell járulékot fizetniük az érintetteknek és hogy a fizetés felét megtérítjük, ha nem bocsátják el a munkavállalóikat. Zajlik sok felújítás is, hogy a leállást fejlesztésre tudják kihasználni az érintettek. Ha újraindul a verseny, akkor jobb helyzetben lehetnek itt is azok, akik kitartanak és beruháznak. Persze ettől még igaz, hogy mindenki azt szeretné, ha minél előbb lenne vakcina és a nagy vonzerőt adó rendezvények újraindulhatnának.

– Akkor telt ház előtt játszhat majd a magyar labdarúgó válogatott a Puskás Ferenc Stadionban a nyári Európa-bajnokságon?
– Nagyon remélem. Furcsa, hogy egy olyan korszakban ér el rég nem látott eredményeket a válogatott és a Ferencváros, amikor nézők a helyszínen ezt nem élhetik át. Sok életre szóló élménytől fosztja meg a magyar sportbarátokat ez a helyzet. De reméljük, hogy mindenkit kárpótolhat majd a nyár egy felejthetetlen válogatott szerepléssel.