– Már gyerekkoromban volt a kertünkben csili és erős paprika – idézte fel emlékeit ifj. Márkus Béla. – Komolyabban azonban csak 2013 óta foglalkozunk a termesztéssel, Győrben egy piacon vásároltunk habanerót és egy trinidad skorpió paprikakrémet.
Először készítettek pár krémet otthon, saját fogyasztásra, aztán a barátoknak, ismerősöknek is. Béla ekkor rábeszélte édesapját, hogy foglalkozzanak ezzel komolyabban, legyenek kistermelők. Így jött létre az Áchili. Paprikakrémeikben nincs semmiféle adalékanyag, vagy tartósítószer, hiszen céljuk, hogy az üvegben a frissen, tőről leszedett paprika ízét adják vissza. A csilit kétszer hőkezelik, sót és kevés étolajat adnak mellé. Egyedül a Sárkány csókja fantázianevű füstölt tabascót ízesítik egy kis akácmézzel. A nyolc féle krémből három a városrészre utaló Pénzásás névvel, Béla édesapjának kérésére.
Ifj. Márkus Béla szívesen tölti az időt a fóliasátorban, a csilipaprikái társaságában. Vallja, a növények bő terméssel hálálják meg a szeretetet, a rájuk fordított energiát (Fotó: beküldött / 24 Óra)
Ebben az évben már 450 tő csilit termesztettek, az igény termékeikre egyre inkább nő. Béla szerint egyre jellemzőbb, hogy a vásárlók próbálják kerülni a multikat, próbálják a lehető legtöbb élelmiszert kistermelőktől beszerezni.
Ifj. Márkus Bélától azt is megtudtuk, a csilikkel nem egyszerű bánni.
– Egy újszülött baba nem olyan kényes, mint egy csilipaprika – mondta a kistermelő. – Már vízkereszt után elvetjük a magukat, alulról fűthető asztalon csíráztatjuk. A palántákat április végén, május elején tesszük ki a szabadba, a sátorba. Hiába időigényes, nekem valódi álomvilág, megnyugvás a növényekkel foglalkozni. Simogatom, babusgatom őket. Azt gondolom, érzik, hogy szeretem őket, ezt pedig bő terméssel viszonozzák. Az idén is öt szüretünk volt.
Többek között Tatabányáról, Sopronból, Mosonmagyaróvárról, Szlovákiából is vannak vevőik, de az Alföldre is eljutott már az ácsi csili.
Feleségével 150 tő paradicsomot is gondoznak, ezeket megaszalják, majd bazsalikommal, oregánóval, fokhagymával teszik olívaolajba. A Nyúli „tüzes” chili meghívására ellátogattak a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúlon rendezett Magyar Ízek Versenyére, ahol bazsalikomos aszalt paradicsomukkal fűszer kategóriában országos harmadik helyen végeztek. Nagy megtiszteltetés volt ez számukra, hiszen mindössze három éve termelnek paradicsomot. Béla azt is elmondta, a legnagyobb érdem a paradicsom terén feleségét illeti, hiszen a legtöbbet ő foglalkozik velük.
A járványhelyzet előtt Dunaszentmiklósra látogató olasz vadászok is belekóstoltak aszalt paradicsomukba, amelyről azt mondták, utoljára ilyen finomat Nápoly környékén ettek.
– Rengeteg csilis van hazánkban, sokan meg akarnak gazdagodni belőle – hangoztatta Márkus Béla. – Mi is örülünk, ha hoz a konyhára, de ezt mindig visszaforgatjuk a következő évre, nem veszünk Ferrarit, sokemeletes házat. Szeretetből csináljuk. Sokan azonban nagyon elszálltak az áraikkal.
Nem marja a gyomrot, segíti az emésztést a paprika
Ifj. Márkus Béla a csili jótékony hatásait is hangsúlyozta. Gyakori tévhit, hogy kimarja a gyomrot, ez azonban nem igaz. Segíti az emésztést, jó érszűkületre, reumára, vérnyomás problémákra is.
A csilit a történelemben már a maják is használták, úgy tartották, hogy a csípős paprika megszünteti a hasmenést, a görcsöket és a fogínyvérzést. Az aztékok átpasszírozták, és a paprikapéppel meghúzódott izmaikat, törött végtagjaikat borogatták. Indiában, Afrikában és Mexikóban nagy hagyománya van fogyasztásának. Ezeken a helyeken elsősorban emésztést serkentő hatása miatt kedvelik. Magas provitamin-tartalma védi a hámszövetet (a bőrt és a nyálkahártyát), elősegíti a sebek gyógyulását, megelőzi a bőrbetegségeket, erősíti a látást. Az erős paprika legnagyobb erénye, a kapszaicin révén, fájdalomcsillapító hatásában rejlik.
Az egész család szívesen foglalkozik a kerttel, egy jó vasárnapi ebéd után is nagy kedvvel indulnak a paprikákhoz, paradicsomokhoz. Míg a gyerekek játszanak, a szülők kapálnak, permeteznek, éppen amire szükség van.
Márkusék életében a futball is fontos szerepet játszott, hiszen Béla és édesapja is focizott, utóbbi szakosztályvezető is volt. Béla legnagyobb fia, a hatéves Dani is szereti rúgni a bőrt, most éppen focistának készül. A csili szeretete is öröklődni látszik a családban, hiszen, a levesébe már mindig kér egy fogpiszkálóhegynyi adagot. A családfő titkon azt reméli, tovább tudja majd adni fiának a vállalkozást úgy, ahogy ő is megkapta apjától.
