Hanga Zoltán szerint egy jó állatkertben megmentik a fajokat

– Fontos, hogy a szervezetek megfelelő kommunikációs szakemberrel rendelkezzenek – vezette fel a találkozót a tizenöt éve állatkerti szóvivőként tevékenykedő Hanga Zoltán, aki kijelentésének megfelelően a tájékozottságra is nagy hangsúlyt fektet. Megjegyezte, hogy amikor a koplalónapokon egy újságíró a tigrisek etetését szeretné lefényképezni, akkor közérthetően kell neki elmondania, hogy azon a napon miért nem kapnak állati eredetű táplálékot a ragadozók.

A háború az állatkertet sem kímélte

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, ezzel a világ legrégebbi állatkertjei között tartják számon. A XIX. század utolsó évtizedében az intézmény vezetői új állatokat vásároltak: megérkezett az első nílusi víziló, valamint a ritkaságszámba menő szumátriai orrszarvú egyik egyede is Budapestre költözött. Abban az időben majdnem minden medveféle képviseltette magát, de mindkét elefántfajt bemutatták a fővárosban. A kert töretlen fejlődését a második világháború némileg megakasztotta: Budapest ostromakor súlyos bombatámadások érték a területet, amelynek következtében az állatok és az épületek java elpusztult.

A háború előtt még 2500 példány élt a kertben, a vérontást mindössze 15 egyed élte túl, amelyhez hozzájárult, hogy az éhező lakosok is megtizedelték az állományt. A személyzet azonban nem adta fel: a romok eltakarítása után 1945 májusában újra megnyílt az állatkert és folyamatosan növelték az állatok létszámát.

A szóvivő gyermekkorában édesapjával gyakran kirándult a Visegrádi-hegységben és bár már akkor is rajongott az egzotikus állatokért, sajnos egyetlen vadon élő oroszlánnal sem találkozott az erdőben. Később a szabadidejét rendszerint az állatkertben töltötte, ahol kezdetben társadalmi munkában dolgozott, majd főállású gondozóként tevékenykedett.

– Az egzotikus szó latin eredetű, jelentése hallótávolságon kívüli, tengeren túli. Ezért ha ezzel a jelzővel illetünk egy fajt, akkor általában afrikai állatok jutnak eszünkbe – fogalmazott, majd hozzátette: bár oroszlán jellemzően a fekete kontinensen él, ennek ellenére Budapesten indiai fajtával találkozunk, a homéroszi időkben pedig a Balkán-félszigeten is éltek vadállatok.

Bánhidy Vajk moderátor zárásként azt kérdezte vendégétől, hogy vajon igazuk lehet-e azoknak, akik kritizálják az állatkerteket. Hanga Zoltán a kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vadon mindig is a szabadság jelképe volt, míg a városokban kialakított mesterséges élőhelyeket a rabsággal azonosították. Ugyanakkor egy igényes, jól működő intézményben számtalan lehetőség adott arra, hogy megmentsék a kihalástól a fajokat.