A Gerecsétől a Börzsönyig vezeti szemünket az epöli sziklák körpanorámája

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet”bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme a Fehér-szikla és Második-szikla története:

Úgy gondolja több, továbbgondolásra érdemes blogbejegyzést író természetbarát is, hogy kellemes csalódás fogja érni, hiszen a közeli tokodi Hegyes-kőéhez hasonló körpanorámában lesz része. A dombról szépen körbe lehet tekinteni, érdemes egy kicsit megpihenni a meredek, de nem túl megerőltető út végén a fehér sziklákon és nézegetni a környező hegységeket.

Látszik a Gerecse nagy része, a Pilis, a Budai-hegység, valamint még a Börzsöny is. Mivel kilátós helyről van szó, ezért célszerű nappal, szép időben érkezni, esetleg egy távcső és egy térkép társaságában.

A Fehér-sziklát Epölről lehet a legkönnyebben megközelíteni. A faluba kocsival két irányból juthatunk el, vagy Úny-Máriahalom, vagy Nagysáp-Bajna felől. Az autót a falu központjában hagyva gyalog érdemes elindulni. Ha marad időnk az épített értékekre is, nézzük meg a község jelentősebb műemlék jellegű épületét, az 1805-ben felépített későbarokk római katolikus templomot.

Figyelemre méltó három oltára közül a főoltár, amely fából készült, és a román stílus jegyeit viseli magán. Ugyancsak megtekintésre érdemesek az oltárokon lévő szobrok is. Több művészeti értékű festménye között a főoltárkép is említésre méltó, amely Jézus keresztelését ábrázolja a Jordán-folyóban. A szertartásokhoz használt kegytárgyak közül is számos értékes darab van a templomban.

A kis kitérő után térjünk vissza a természethez, a sziklák közelébe! Az Epöli szarmata vonulat 16 négyzetkilométer kiterjedésű, több darabból álló Natura 2000-es, azaz kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Változatos élőhelyek borítják, melyek nagy része a zárt, száraz gyepek, illetve a fényben gazdag erdők csoportjába tartozik.

Kora tavasztól a mindent felperzselő nyári forróságig hetente változó virágtengerrel örvendeztetik meg az ilyen élményekre fogékony természetjárót. Máriahalom, Bajna, Nagysáp és Sárisáp határában található Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű löszgyepe, amely a terület csaknem kétharmadát borítja. Kisebb foltokban nedvesebb gyepek és szántók is vannak.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok: pannon cseres tölgyesek, meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik fontos orchidea-lelőhelyei; pannon molyhos tölgyesek és síksági pannon löszgyepek.

A közösségi jelentőségű állatfajok az ürge, a szarvasbogár és a gyászcincér, a növényfajok pedig a leánykökörcsin és a piros kígyószisz. A kiemelkedő mészkő- és dolomitsziklák között van az epöli Fehér-szikla és a Második-szikla. A dombok közötti mélyedésekbe számos patak fut le, így kisebb-nagyobb vizes élőhelyek is kialakulhattak, ilyen Nagysápon a Bakos-tó és Epölön a Kákás-tó.