Fenyveskirályság dunai panorámával a Gerecsében: itt még levegőt venni is jobb

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet” bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme az Neszmélyi Arborétum története:

A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei, illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló, valamint a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóták, vagyis a külföldön őshonos fajok.

A II. világháború után, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején Neszmélyen is kísérleti erdőket telepítettek. Erdészeti körökben az itteni, mintegy fél hektárt kitevő atlaszcédrus-állomány a legismertebb. A Soproni Műhely nevű lap hasábjain több cikkben is említik, összehasonlító vizsgálatok részese is volt.

Az arborétum területe 28,8 hektár. Kialakítása a közeli Agostyáni Arborétumhoz hasonlóan, Nemeskéri Kiss Miklós irányítása alatt történt. A nagyobb állományokat gondosan hozták létre, azóta is vigyáznak az egyre magasodó, szépülő fákra a házigazdák.

A kerítés külső oldalán találhatóak a korábban Szép-, illetve Rontott-erdőnek nevezett terület eredeti növényzetéből származó kocsánytalan tölgyek. Ezek életkora 200-250 évre tehető, talán ezek Neszmély legidősebb fái. Hasonló korú, magányos tölgy áll a sártványi köves út mentén is. Az arborétumban az ismert nemesítő, dr. Barabits Elemér emlékét néhány változat őrzi, főleg a hamisciprusok közül.

A különböző alakú nemes változatok mellett van sárgás színezetű hamisciprus is, az úgynevezett Nova fajta. Egy másik nemesítő, Gróf Ambrózy-Migazzi István emlékét egy oszlopos tuja, az úgynevezett malonyai tuja őrzi. A tanösvényen érdemes elidőzni, az itt található növénytársulásokat, különleges fafajokat, és madárfajokat mutatja be.

Az arborétum fái között járva az ember megkönnyebbülten lélegezhet fel, hiszen az illóolaja gyakorlatilag csíramentessé teszi a levegőt. A kísérleti jelleggel telepített erdők fajai közt jegenyefenyők – görög, coloradói, andalúziai, kaukázusi, valamint a szerb luc és a duglászfenyő – ez zöld, illetve szürke változatban is –, illetve európai vörösfenyő található. A kertben kis számban mamutfenyőkkel, himalájai cédrussal és selyemfenyővel is találkozhatunk.

Ha megcsodáltuk az arborétumot Neszmély közelében, feltétlenül érdemes néhány kilométerrel arrébb a Meleges-hegy tetejéről körülnézni. Magyarország leghosszabb dunai panorámája páratlan szépséget nyújt. A kilátás magában foglalja a már 2000 éve a rómaiak által művelt szőlőterületeket, a 14 kilométeres dunai látképet, a Dunába hajló naplementét és a kilátást a határon túli, felvidéki területekre.

Ha már ott járunk, ne feledkezzünk el a kitűnő neszmélyi borokról sem! Emlékeztetőül a nemzetközi hírű Hilltopot és a Kősziklást említem, de minden pince tárt ajtókkal várja az arra járókat. Jogosítvány nem akadály: vegyék, aztán vigyék!