Erdő Péter: fontos, hogy hitünk Krisztushoz kapcsolódjon

János evangéliuma komoly elmélyülésre és gondolkodásra lehetőséget adó első sorai alapján hirdette és magyarázta Isten igéjét Erdő Péter bíboros december 25-én az esztergomi bazilikában. A kifejezetten nagy érdeklődésre számot tartó délelőtti szentmisén a magyar egyházfő erre célozva emelte ki, hogy János evangéliuma annyiban is különleges, hogy nem hasonlítható az első háromhoz, illetve rámutatott, hogy abban olyan a többinél fontos részek nem találhatók, mint Krisztus születése.

Erdő Péter emellett arra hívta fel a figyelmet: „A János-evangélium viszont már az istenség oldaláról közelíti meg Jézus személyét: „Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt. (…) Minden őáltala lett és nélküle semmi sem lett, ami lett”. Itt tehát ugyanazokkal a szavakkal kezdődik az evangélium, ahogyan a Teremtés könyve indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”. Vagyis Jézus személyének megértéséhez – amennyire az ember egyáltalán felfoghatja a titkot – túl kell lépnünk a teremtett világon.”

A bíboros Esztergomban elmondott karácsonyi homíliájában kiemelte: „Ma is fontos, hogy keresztény hitünk Jézus személyéhez kapcsolódjon, mert ő történelmi személy, valóságos ember és valóságos Isten. Emberségét látták, tapasztalták a kortársak is, ismerték a tanítását. De nem tudták kivonni magukat egy igéző, egy elbűvölő hatás alól, amely több volt, mint amire ember képes lehet.” Erdő Péter prédikációjában fontosnak tartotta elmondani, hogy nem filozófiát hirdet a mai evangélium, nem is csupán valamilyen csodálatos élményt, amit bárki meditáció útján szerezhet a világmindenségről és aztán mesékben, jelképekben, történetekben a maga módján fejez ki, hiszen itt egy történelmi eseményről van szó, amelyen keresztül az isteni valóság belép, bevilágít az emberiség életébe.

A katolikus egyház magyarországi feje a karácsony előtt már kiadott egy nyilatkozatot, mely részben egybecseng az Esztergomban elmondott ünnepi homíliájának lényegével, de akkor többek között azt is leszögezte, hogy az egyház a szegények, elesettek segítésével szervezetei révén foglalkozik, de maga az egyház nem jótékonysági szervezet, nem NGO, hanem alapvetően Krisztusban hívő közösség, mely hite alapján nyújt önzetlenül segítséget.