2017.06.04. 09:52
A trianoni nemzetbontás
Az Érték és Emlékezet Egyesület hívta meg Raffay Ernő történészt Tatabányára, aki a napokban tartott előadást az Árpád-gimnáziumban Trianon okai és következményei címmel.
A magyar anyanyelvű állampolgárok közül csaknem 3,5 milliónyian találták magukat új országban. A gazdasági életet meghatározó ipartelepek, termőföldek, faállomány, nyersvas jóval több mint kétharmada került az új határokon túlra. Több települést egyszerűen kettévágtak, ezek közül a legjelentősebb Komárom városa.
A magyarság történetének egyik legfájdalmasabb napjáról, annak előzményeiről és hatásairól a témakör legismertebb szakértője tartott előadást. Már 1990-ben jelent meg könyve Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal címmel, majd öt év múlva napvilágot látott a Magyar tragédia: Trianon 75 éve című kötet.
Tizenhat évig, 1977-től a szegedi József Attila Tudományegyetemen tanított, majd a kilencvenes évek közepétől a Károli Gáspár Egyetemen. A Trianon Társaság alapítója, társelnöke. A Kárpát-medencében és világszerte több ezer előadást tartott a témáról az elmúlt négy évtized során.
Tatabányán olyan információkat osztott meg az érdeklődőkkel – térképeken mutatva a 20. század megannyi változását –, amelyek nagy része nem szerepel a tankönyvekben. A nagyhatalmak területi és gazdasági „sakkjátszmájának” helyszíne Közép- és Kelet-Európa, a legnagyobb vesztes a magyarság. Sajnálatos, hogy csak szűk körben mondhatta el gondolatait, az érdeklődők száma nem érte el a húszat. A diákok valószínűleg az érettségire készültek.
Megkérdeztük Raffay Ernőt a mintegy kétórás előadás után, mit mondana, ha egy történelem szóbeli előtt álló diák megkérdezné tőle, mit emeljen ki, amikor Trianonról kérdezik.
– Trianon fogalom, gyűjtőfogalom – szögezte le a történész. – Szétborította a békeparancs a régi magyar királyságot, valamint a nemzetet is. Egyik napról a másikra létrejött a romániai, a „cseszkoszlovenszkói” magyarság, több utódállam alakult. Azóta kibékíthetetlen ellentét feszül az államalkotó nemzetek között. A másik fontos gondolat, hogy a magyarság vagyonának elvétele, különböző indokokkal, a Kárpát-medencében immár csaknem egy évszázada zajlik. Következetesen. Kevesen tudják, de még ma is folynak az ezzel kapcsolatos perek. Elfogadjuk a helyzetet? Követeljenek több helyen területi autonómiát? Legyen határmódosítás? Mindegyik kérdés mellett és ellen léteznek érvek. Alapvetően, ahogyan mindig is, a nagyhatalmak közötti erőviszonyok döntik el, változnak, változhatnak-e a határok, és ha igen, hogyan.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június negyedikét. Vasárnap országszerte megemlékezéseket tartanak az emlékműveknél.