Országos és nemzetközi szinten öregbítették Komárom hírnevét a kitüntetettek

Az ünnepi testületi ülésnek ezúttal is Észak-Komárom adott otthont, Stubendek László és Molnár Attila polgármesterek részvételével. Itt adták át a városi elismeréseket is.

Máté László esperest választották Komárom legújabb díszpolgárává.

Máté László lelkészcsaládba született, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, majd lelkészi oklevelet kapott 1988-ban. Négy gyermek édesapja. 1995-ben érkezett a komáromi református gyülekezetbe. Az azóta eltelt több, mint 20 évben  felújították a templomot és a harangtornyot. Tevékenysége nyomán azonban nemcsak a fizikai keretek újultak meg, hanem a református gyülekezet közössége is. Az egyházközség lélekszáma az utóbbi esztendőkben jelentősen emelkedett.
Közösségformáló tevékenysége a templom falain belül és kívül is megmutatkozik.

Az istentiszteletek, a gyülekezeti hittan órák, a bibliaórák mellett rendszeresen tart istentiszteletet a város szociális intézményeiben is. A rászorulók is számíthatnak segítségére, legyen szó lelki vagy fizikai segítségnyújtásról.
Szívesen szervez a református gyülekezet számára szervezett kirándulásokat, vesz részt az egyházmegyei konferenciákon, találkozókon, szívesen ad helyet koncerteknek, ünnepi műsoroknak.

A Jószolgálat Alapítvány elnöke, mely alapítvány célja többek között a krízishelyzetbe jutottak megsegítése, a kulturális értékek megóvása, továbbadása. Emellett a Kecskés László Társaság Alapítvány munkájának állandó segítője is.

Lelkészi hivatását teljes elkötelezettséggel, odaadással, magas színvonalon végzi. Ennek eredményeképpen a Tatai Egyházmegyében először főjegyzővé, majd esperessé választották. Tagja továbbá a Dunántúli Egyházkerület vezetőségének és a Magyarországi Református Egyház Zsinatának is.

Pro Urbe Díjat Barassó Péter, ifj. Galambos Tamás, Horváth Gyulának, Oláh Kálmánnak és Pőcze László érdemelt ki.

Barassó Pétert gyermekkorától érdekelte a természet, a körülötte lévő élővilág. Ezért érettségi után a Magyar Vadászok Országos Szövetsége koppánymonostori vadgazdaságának fácántelepén lett vadász-vadtenyésztő gyakornok. Gyerekkori álmát valósította meg, amikor a vadgazdaságban közvetlen kapcsolatba került az erdővel és annak állat – és növényvilágával.
Elvégezte a Soproni Erdészeti Egyetem felsőfokú vadgazdálkodási szakát, és vadgazda mérnökként folytatta szakmai tevékenységét. Az élet úgy hozta, hogy tűzoltó lett a komáromi tűzoltóságon.

Több évtizedes tűzoltó munka után ő lett Koppánymonostor első falugondnoka. Fontos feladatának tekintette a városrész tisztaságának megőrzését ugyanúgy, mint azt, hogy a természet csodálatos értékeit megőrizzük, vigyázzunk azokra. Nagy figyelmet fordított arra is, hogy minél szélesebb körben megismertesse az itt élőkkel a természet értékeit, látnivalóit, s felhívja figyelmüket azok fokozott védelmére.

Nevéhez kötődik a Posta rét rendbetétele, ahol saját kezűleg fából készült erdei játszóteret alakított ki, focipályával, szalonnasütővel, pihenőkkel; az első tanösvény kialakítása a Rukken-tó partján. 

Később Bábolnán  hivatásos vadász szolgálatot vállalt. Egy baleset miatt új fordulatot vett az élete: a gyógyulás alatt tollat ragadott és két lírai ihletésű könyvet írt Monostori vadászemlékek, valamint  Vadőr voltam, vadőr lettem újra címen. Nyug nyugdíjba vonulása előtt -, újra vadőrnek állt Koppánymonostoron, a Dunapart Vadásztársaságnál.
Szakmai munkásságáért az Magyar Vadászkamara kitüntette a Hubertusz Kereszt arany fokozatával.

Ifj. Galambos Tamás Szőnyben született, pedagógus család gyermekeként. A Komáromi Jókai Mór Gimnázium testnevelés tagozatának elvégzése után a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola testnevelés- földrajz szakán szerzett tanári és edzői diplomákat. Pedagógiai pályafutását volt iskolájában, a mai Bozsik Józsefben kezdte, s azóta is ott dolgozik, immár 22 éve. Tevékeny szerepet vállalt abban, hogy iskolája sport iránti elkötelezettségét erősítse, és hogy felvegye az intézmény az olimpiai bajnok, Bozsik József nevét.

Kezdeményezésére, és aktív közreműködésével elindították a Bozsik Kupát, melyre 20 éve várják az országból a futball – és kézilabda csapatokat.
Édesapja, Galambos Tamás, és egykori kollégái, Balaton Sándor és Kovács László kezdeményezéseit is tovább vitte: így a Szőnyi Pentatlon, a Városi Olimpiai vetélkedő is hagyományossá vált az iskolában.
11 szezon alatt vállalt  futball edzői feladatokat a helyi egyesület utánpótlás korosztályainál. Ezen időszak alatt számos sikert értek el, köztük kétszer megyei bajnoki címig jutottak csapataival.

1997-ben kezdte népszerűsíteni diákjai és barátai körében a szinte még ismeretlen új sportágat, a floorballt. Egy év múlva megalapították a Szőnyi Palánkdöngetők Körét, amelynek azóta is az elnöke. A csapat eddigi rövid története alatt szinte minden jelentősebb hazai trófeát begyűjtött: Magyar Kupa győzelmek, bajnoki aranyak, Szuperkupa siker, de a csapat nemzetközi tornákon is letette a névjegyét, öregbítve városunk hírnevét.
Galambos Tamás az elnöki, sportvezetői feladatai mellett a klub korosztályos csapatainál edzői munkát is folytat. Tanítványaival 22 országos bajnoki címet tudhatnak magukénak.

Horváth Gyula, az Alapy-iskola tanára Komáromban született, tanulmányait a Klapka György Általános Iskolában, az Ipari Szakmunkásképző iskolában és a Textil Technikumban végezte. Közel 50 éve él feleségével, Edittel. Két fiúk és három unokájuk van.

Kisgyermek korától kezdve élete része volt a sport, az általános iskolában Laklóth Teréz irányításával gyakorolta elsősorban a labdajátékokat. Az Észak-Komáromban született pedagógus nemcsak a sport szeretetét, de a magyar nyelv és irodalom iránti elkötelezettségét is megalapozta.
Középfokú tanulmányai közben, 17 évesen a labdarúgó nemzeti bajnokság felnőtt csapatának játékosa volt.

A sportolás mellett felerősödött sportot támogató tevékenysége is. Barátságba került Czibor Zoltánnal is, akivel szívügyüknek tekintették a komáromi labdarúgás támogatását.
A sport mellett mindig is érdekelték a közösség ügyei. 2006-ban önkormányzati képviselőnek választották. E tisztséget 2014-ig látta el. Mandátuma alatt körzetében számtalan beruházás, csatornázás, útépítés történt.

A képviselői, a Közművelődési és Sport Bizottság elnöki, majd a sport-tanácsnoki tisztséget felhasználva fáradhatatlanul és nagy ambícióval dolgozott és dolgozik azért, hogy a sport jelentőségére felhívja a figyelmet és, hogy a városban zajló sportélet minél magasabb színvonalú legyen. Fontos feladatának tekinti a tömeg –és diáksport támogatását. A megyei labdarúgó Szövetség elnökségi tagjaként minden fórumot felhasznál a sport, a mozgás népszerűsítésére.

Oláh Kálmán Pitvaroson született. Felvidékről kitelepített családban nevelkedett. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban  - történelemtanára segítségével  - 1987 – ben kezdte el gyűjteni a kitelepítésekről szóló visszaemlékezéseket, így nem volt kérdés, hogy történelem – magyar szakos tanár lesz. Szegeden végzett, majd megszerezte a magyar szakos középiskolai tanári és a pénzügy szakos szakközgazda végzettséget is.

Életében és munkájában az irodalom és a történelem iránti szeretet összefonódik. Az Országos Tudományos Diák Kör I. díjas dolgozata két részben jelent meg:  a „ Kis-Dunától a Viharsarokig”, és a „ Miért kellett ezt fiam?” címmel. Társszerzője a 2016-ban megjelent helytörténeti tankönyvnek is.

Oláh Kálmán indult versmondó versenyeken – ahol különdíjakat kapott -, de ennél sokkal büszkébb azokra a tanítványaira, akik országos versenyeken I. díjakat vagy Kazinczy–érmet nyerve találták meg önmagukat és helyüket az életben, vagy hatására végezték el az egyetemet vagy a főiskolát.

Tanítványaival részt vesz a város fontos rendezvényein, megemlékezésein, de örömmel tesz eleget olyan felkéréseknek is, melyek egy – egy rendezvény levezetésére, műsorban való közreműködésre vagy ünnepi beszéd megtartására vonatkoznak. A  versmondás mellett közel került a költészethez is: versei megjelentek pl. a komáromi Rügyek hasábjain, illetve  a Komáromi Antológiában is. Rendszeresen jelentek meg írásai a Komárom-Esztergom Megyei Hírlapban.

Pőcze László a Garabonciás Folklór Egyesület művészeti vezetője Komáromban született, és itt is tanult a Petőfi Sándor Általános Iskola sporttagozatán. A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Testnevelési Egyetemen testnevelő tanári diplomát, a Táncművészeti Főiskolán pedig táncpedagógusi diplomát szerzett. A Jókai gimnázium tanára, két gyermek édesapja.

A néptánc iránti elköteleződése még a ’80-as évek elején kezdődött, amikor édesanyja felkészítette a helyi „Ki mit tud?”-ra, majd ennek hatására néptánc szakkört is indított.

Pőcze László tanulmányai során  mindvégig hű maradt a néptánchoz, aktív szerepet vállalt a néptánc-mozgalomban: Tatán a Pötörke Népművészeti Egyesületben, Budapesten a Bartók Táncegyüttesben táncolt.

A komáromi néptánc oktatásban 2002-től  vállal szerepet a Garabonciás Folklór Egyesület keretein belül, ahol tanít, koreográfiát készít és táncol.  Művészeti tevékenysége és elhivatottsága révén az egyesület művészeti vezetője, koreográfusa, a közelmúlttól pedig elnöke is.
Elhivatottságát, tehetségét több elismerés is méltatja:
1989-ben az 1. országos gyerek szólótáncversenyén a zsűri különdíját kapta, 1993-ban a Felnőtt szóló táncversenyen, mint a legfiatalabb versenyző a döntőbe került, 1998-ban a 2. Martin György Nemzetközi Legényes versenyen a közönségdíjat szerezte meg. 2013-ban megkapta Komárom Város Kultúrájáért Díjat.

Dr. Kökény Béla és felesége, Gáspárovics Erzsébet, a Kapocs Klub vezetői, a Tolma-Baranta Egyesület és Kiss Attila Polgármesteri Díjban részesültek.

Dr. Kökény Béla és felesége, Erzsike vezeti a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének hét kulturális klubjának egyikét, a komáromi Kapocs Klubot. A 25 éve alakult klub a Komárom és térségében élő mozgáskorlátozottak támogatására jött létre. akik hetente várják tagjaikat és az érdeklődőket a Városháza épületében.

Tevékenységüket példamutató odaadással, lelkesedéssel végzik, legyen szó ügyes-bajos problémák megoldásáról vagy összejövetelek szervezéséről. Munkájuk során ugyanúgy segítenek sorstársaiknak a különféle jogszabályok értelmezésében, mint például abban, hogy milyen kedvezményeket vehetnek igénybe.

Fontosnak tartják és kiemelt figyelmet fordítanak a klub által szervezett programokra, hiszen tisztában vannak azok jelentőségével. Ezek az alkalmak lehetőségeket nyújtanak arra, hogy egy kicsit feledésbe merüljenek napi gondok, problémák és fontosak a közösségépítés szempontjából is.

A Kökény-házaspár az eltelt negyed évszázad alatt hihetetlen kedvességgel, megértéssel, empátiával képviseli a fogyatékkal élők ügyeit, érdekeit. Gyakran saját igényeiket, gondjaikat háttérbe szorítva törődnek a hozzájuk fordulókkal. Munkájuk óriási jelentőséggel bír a megváltozott életvitelt élők számára, akik általuk hasznos és fontos információkat, segítséget kapnak.

A Tolma Baranta Egyesület 2008-ban alakult. Első edzőjük és a csapat alakulásának támogatója Kopecsni Gábor, a dunaszerdahelyi Hadik András baranta csapat vezetője volt.
Az egyesületet arról az Apatolmáról nevezték el, aki a 10. században földvárat épített itt, a mai Komárom területén.
Az egyesület hivatalos megalakulásának dátuma 2010., az alapító tagok: Tóth Gábor, Herczeg István  és Bugár György

Az egyesület célja a barantával, vagyis a hagyományos magyar harcművészettel foglalkozó csapat létrehozása és fenntartása, a sport és kulturális tevékenységen keresztül a magyar nemzeti önazonosság megőrzése és továbbadása. E célokért szorosan együttműködnek hasonló civil szervezetekkel.

Az egyesület tagjai 2010 óta vesznek részt  baranta versenyeken és fokozatvizsgákon, így öregbítve Komárom hírnevét. Hatodik éve házigazdaként is szerveznek versenyeket a városban.
Az egyesület részese a Komáromi Napok alatt a Felvidéki Tavaszi Emlékhadjáratnak. Rendszeresen tartanak bemutatókat a Harcművészeti Gálán a révkomáromi Tiszti Pavilonban, a Hon-Napon, az Erzsébet-híd fesztiválon. Adtak már díszőrséget és láthatók voltak színházi szerepben is, például a komáromi Magyar Lovas Színházban.

Aktívan részt vesznek egyéb társadalmi programban is. Részt vettek az 1919-es komáromi áttörés emlékművének rendbehozatalában, megtisztították a Csillag-erőd egy részét és ott voltak a Dunánál, amikor az árvíz fenyegette a várost.

Kiss Attila Dunaalmáson született, az általános iskolát is itt végezte, majd Győrben hegesztőnek tanult, és 10 évig dolgozott a vagongyárban. Onnan az olajiparba került, 30 évet dolgozott a Molajban működő gyárban. Azóta él Komáromban, egy fia van és két unokája.

A régészet szenvedélye négy évtizede az olajipari tartályparkban talált rá, ahol régi pénzeket és egyéb használati tárgyakat talált.  30 éve működik együtt a helyi múzeummal, ott van minden vásártéri ásatáson, és minden olyan feltárásnál, ahol a régészeknek segíthet. Történelem iránti szenvedélye, érdeklődése, támogató tevékenysége nagy segítséget nyújt a múzeum munkájában. Rengeteg lelet került az ő segítségével a városi múzeumhoz, de a  Nemzeti Múzeumhoz is.

A legérdekesebb és legértékesebb, ami az ő közreműködésével került elő, Philippus Császár Törvénytáblája, mely azóta is a múzeum egyik büszkesége.

Nemcsak a történelem, hanem a sport is közel áll a szívéhez. 20 éve foglalkozik  lövészsporttal, különböző pisztolyos számokban méreti meg magát. De ebben a tevékenységben is fontosnak tartja  közösségért való tenni akarást, így rengeteget segít a KVSE Sportlövő Szakosztályának, gyakran tart  szabadidős lövészeknek edzéseket.

További részletek a csütörtöki 24 Órában!