Közélet

2016.07.08. 18:43

Úgy tűnik, beválik a hi-tech KRESZ-vizsga

Eltelt néhány hét a KRESZ-vizsga módosítása óta, így nem túlzás azt állítani, hogy eddig jól vizsgázott a videós módszer.

Wágner Zsanett

A vezetni tanulók nagy része kétkedve fogadta a KRESZ-vizsga bizonyos kérdéseinek legutóbbi változtatását, azt, hogy animációs kérdések kerültek a tananyagba. A rendszer május 23-án lépett hatályba. A vizsgázóknak két mozgóképes feladványt kell megoldaniuk. Az egyik egy, a másik három pontot ér. A cél minden bizonnyal az, hogy minél gyorsabb döntéshozatalra bírják a fiatalokat, illetve olyan tudással a birtokukban üljenek majd volán mögé, ami valószínűleg kevesebb közlekedésbiztonsági problémát okoz majd a jövőben.

Egyes szakemberek és a KRESZ-oktatók szerint az új kérdések nem jelentenek szemléletváltást, a több mint negyvenéves KRESZ állandó módosítgatása helyett teljesen új szabályrendszerre lenne szükség. A szakértők egy része abban is egyetért, hogy az 1975-ben megalkotott hazai képzésrendszer túl hosszú, körülményesen megfogalmazott és sok felesleges szabályt tartalmaz. Éppen ezért nemcsak a vizsga, hanem a jogszabály is reformra szorul. Európai uniós előírás szerint a következő öt évben 50 százalékkal kell, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma.
Dr. Farkas Károly, a Magyar Autóklub Közép-dunántúli Régiós Szervezetének elnöke szerint még több hasonló videós feladványra lenne szükség azért, hogy a tanultak még jobban rögzüljenek a tanulókban és ne a forgalomban kerüljenek először azonnali döntési szituációba.

– Több évtizede vagyok a szakmában és vezetek. Azt látom, hogy az elsőbbségadásnál és bizonyos körforgalmi szituációkban még van mit tanulnunk – mondta. – A forgalomban és az utcán is minden mozgásban van, így akár két-három másodperc alatt kell komoly döntéseket meghozni. Nem túlzok, akár ezen múlhat az életünk is. A lényeg a részletekben van: nem mindegy például, hogy egy tábla mellett elhaladunk, vagy el fogunk haladni – zárta rövidre dr. Farkas Károly.

Az új rendszert kevésbé támogatók szerint nem járja, hogy az animációs feladatokra is éppúgy hatvan másodperc áll rendelkezésre, mint a vizsga többi kérdésénél. Mert azt meg kell nézni, értelmezni, majd dönteni. Úgy tudjuk, hogy a május 23. óta nem volt még hivatalos panasz a kisfilmekkel kapcsolatban.

Melinda azt mondja, sokkal életszerűbb lett így a vizsga. A tatabányai lány pár hete vizsgázott KRESZ-ből, szerinte nem volt nehéz. Mindenre jutott elég ideje.

– Aki megtanult mindent és tudja a szabályokat, annak nem lesz gondja. Körülbelül tíz másodperc a videó, tehát bőven jutott idő arra, hogy megválaszoljam a kérdést – emlékszik vissza Melinda. Hozzátette: sokkal életszerűbb lett így a vizsga, hiszen nemsokára forgalomban kell vezetni, és ott, az adott szituációban még gyorsabban kell majd dönteni.

„B” kategória esetén 55 kérdésre kell válaszolni, amelyekért legfeljebb 75 pont adható. A sikeres vizsgához legalább 65 pontot kell szerezni.
Tavaly 110 892-en próbálkoztak először „B” kategóriás KRESZ vizsgán, de csak 63 százalékuk ment át a teszten. Mivel az autósiskolák kötelesek az eredményeiket közölni, kivehető, hogy eltérőek a sikerességi mutatók.

Átlagosan 10 kilométer/órás sebességgel hajtunk gyorsabban

A KRESZ-vizsga rendszere legutóbb 2015 januárjában változott, akkor teljesen megújultak, életszerűbbé váltak a kérdések. Az adatbázisból kikerültek az elavult feladatok, helyükre a modern műszaki megoldásokra – menetstabilizátorra, katalizátorra – vonatkozó kérdések kerültek.

Az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói nemrég arra voltak kíváncsiak, mennyire vagyunk szabálykövetőek akkor, ha egy munkaterület mellett hajtunk el. A kutatásban több mint 400 sofőr közlekedési szokását vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy átlagosan óránként 10 kilométer/órás sebességgel hajtunk gyorsabban, mint gondoljuk, hogy szabad lenne. A legnagyobb eltérés a sebességkorlátozó tábláknál mutatkozott meg. A járművek sebessége az első korlátozó táblánál a legnagyobb, vagyis a céljukkal ellentétben, csak részben hatnak a járművek sebességére a táblák. Az autósok éjszaka hajtottak a leggyorsabban, nappal valamivel lassabban haladtak át az adott szakaszon.

Az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói nemrég arra voltak kíváncsiak, mennyire vagyunk szabálykövetőek akkor, ha egy munkaterület mellett hajtunk el. A kutatásban több mint 400 sofőr közlekedési szokását vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy átlagosan óránként 10 kilométer/órás sebességgel hajtunk gyorsabban, mint gondoljuk, hogy szabad lenne. A legnagyobb eltérés a sebességkorlátozó tábláknál mutatkozott meg. A járművek sebessége az első korlátozó táblánál a legnagyobb, vagyis a céljukkal ellentétben, csak részben hatnak a járművek sebességére a táblák. Az autósok éjszaka hajtottak a leggyorsabban, nappal valamivel lassabban haladtak át az adott szakaszon.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!