Közélet

2016.07.24. 12:00

Tízezer év után újra termesztik Tatabányán az ősi búzafajtát

A Tatabányai Múzeumban néhány hete teljes egészében látható a Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című kiállítás. A több részből álló tárlat a neolitikumtól és a jégkorszaktól napjainkig mutatja be a természet birtokbavételét és hasznosítását, a gazdálkodástól a térség történetén át az ipar térnyeréséig. Mindennek az alapja az élelemszerzés.

Veizer Tamás

A múzeumi tárlók egyikében található az emberiség legősibb gabonafajtája, az alakor búza. Számtalan előny kötődik az ősi kenyérgabonához, amely ma még lehet, hogy nem a rekordszintű termésátlagaival szerez egyre több hívet, hanem az egészséges táplálkozást segítő tulajdonságai révén. Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke kezdeményezte, hogy a kevésbé ismert gabona megismertetésével párhuzamosan a térségben élő ember táplálékai között az alakor is kapjon helyet. Ahogy a szakember fogalmazott, az alakor az „ökológiai megtérés búzája”.

– Az alakor újrafelfedezése Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez kötődik. Az emberek az úgynevezett termékeny félhold övezetben, a mai Szíria, Jordánia, Törökország és Irak térségében fedezték fel ezt a tápláló növényt mintegy tízezer évvel ezelőtt. Ez a növény eltartotta az akkori népességet, ám az időjárás változása, a demográfiai robbanás miatt vándorolniuk kellett. A szakember hat géncentrumban találta meg a növényt, 14 éve ebből hozott egy kisebb mennyiséget Erdélyből, amiből sikerült vetőmagot szaporítaniuk. Ebből jutott a tatai medencébe is: először a Fényes rétek mögött kezdtük el a termesztést.

Czumpf Attila szerint eleinte a hántolást volt nehéz megoldani iparilag. Az alakor 22 százaléknyi fehérjét, valamint három lényeges aminosavat tartalmaz. A szakember kezdeményezésére került az alakorból a múzeumba is, ahol az új állandó kiállításon a történelmi ökológia módszerével mutatják be az Által-ér anyagi kultúráját. Ott „eredeti” környezetében, az új termőterületeken pedig élő formájában lehet megismerni ezt az ősi kalászost.

Az egyik új terület Tatabányán, a vízmű Erdész utcai bázisán, mintegy negyedhektáros területen érhető el. Molnár András, a szakaszmérnökség vezetője szerint szerették volna hasznosítani a korábbi quadpályát, amikor Czumpf Attila alkalmas területet keresett az alakor termesztésére, népszerűsítésére. Molnár András szerint az ötletre azonnal vevők voltak, hiszen ezzel ősi növénykultúrát mutathatnak be természetes közegében, és így az üresen álló, értékes földterületet is sikerül a nemes célok érdekében hasznosítani.

Ugyancsak bizakodó Vörös Géza vállalkozó is, a Bözödi Alakor Társaság tagja, aki héregi földjein immár évek óta foglalkozik az alakor termesztésével, a belőle készült péktermékek forgalmazásával. Ő már 40-50 tonnás termésátlagokat is emleget, amit az idén akár meg is duplázhat. Évek alatt sokat megtudott a diploid, pelyvás alakor előnyeiről, és főként arról, milyen veszélyeket rejt a hagyományos gabonatermesztésben a nagy mennyiségű műtrágyázás, a növényvédőszer-maradékok állandó jelenléte, a túlzott nemesítés és génmanipuláció.

A témával tudományos szinten is foglalkoznak. Egy hónapja szakmai konferencián mutatta be az alakort, a világ és egyben a Kárpát-medence legrégibb búzakultúráját Gyulai Ferenc, Vásárhelyi Boglárka természetvédelmi mérnök és Czumpf Attila. A fórummal elindult az ökonövény program, amely a növény egyéb tulajdonságait is népszerűsíti. Ilyen sajátosság például az, hogy az igénytelen és roppant ellenálló alakor a gyökérsavakkal blokkolja a környezetében a gyomnövényeket, mint a parlagfű, körbe lehet venni más, őshonos gyümölcsfákkal, a környezetében valóságos méhlegelőt lehet kialakítani – mint azt a tatabányai élőterületen is látni. Ezen tulajdonságai révén vegyszermentesen termeszthető és a lisztféleségekre érzékeny emberek is fogyaszthatják.

Az alakor meghatározó búzafajta a Kárpát-medencében is

A Bözödi Alakor Társaság évek óta sikerrel termeszti a negyedszázada elsüllyesztett erdélyi település, Bözödújfalu határából származó alakor tájfajtát. Gyulai Ferencnek innét sikerült megmenteni néhány kilogrammnyit az ősi búzából: a falu környékén akkoriban szalmakalapot is készítettek a növény szárából, még múzeumot is alapítottak ennek népszerűsítésére. A hazánkba került gabonanövényből kísérleti vetésterületeket alakítottak ki a tatai mellett Héreg, Ócsa és Badacsony közelében. A termény hántolt szemeiből liszt, pékáru és tészta is készül.

Az alakor az egészségesebb táplálkozás forrása. Ez az egyetlen olyan búzafajta a tönköly mellett, amelyben nincs gliadin, ami a lisztérzékenységet okozza. A 10-12 ezer évvel ezelőtt felfedezett búzafajta a termékeny félhold aratónépességével terjedt el és jutott el a Kárpát-medencébe is, ahol négyezer éven át az egyik meghatározó gabonaféle volt. Ezt bizonyítják ásatásokon talált alakor-szemek és cséplési maradványok – az Által-ér medencéjében is. Ezek a korabeli eszközökkel, szerszámokkal – és az akkori aratónépesség tárgyi kultúrájával – együtt láthatók a Tatabányai Múzeum új állandó kiállításán.



 

Az alakor az egészségesebb táplálkozás forrása. Ez az egyetlen olyan búzafajta a tönköly mellett, amelyben nincs gliadin, ami a lisztérzékenységet okozza. A 10-12 ezer évvel ezelőtt felfedezett búzafajta a termékeny félhold aratónépességével terjedt el és jutott el a Kárpát-medencébe is, ahol négyezer éven át az egyik meghatározó gabonaféle volt. Ezt bizonyítják ásatásokon talált alakor-szemek és cséplési maradványok – az Által-ér medencéjében is. Ezek a korabeli eszközökkel, szerszámokkal – és az akkori aratónépesség tárgyi kultúrájával – együtt láthatók a Tatabányai Múzeum új állandó kiállításán.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!