Lengyel, magyar két jó barát, együtt járja a rock and roll útját

Lengyel magyar két jó barát, együtt járja a rock and roll útját – akár így is összefoglalhatnánk a JET-LAG pinczowi három napját, amelynek során az ottani zenei fesztiválon (és még számos programon) is részt vettek. A zenekar (Karsai József, Simonfi Roland, Talpas József és Karsai Gergő (dob) Beró Henrietta alpolgármesterrel és Beigelbeck Edittel képviselte Tatát.

– Nagy megtiszteltetés volt, hogy minket kértek fel – foglalta össze tömören a gitáros Karsai József (basszusgitár) az utazást, az énekes Simonfi Roland azonban, ahogy a színpadon megszokhattuk tőle, azonnal belevetette magát az élménybeszámolóba, nem kifelejtve, hogy kifelé még rutintalanul pakoltak, így a dob például többet utazott, mint ők, ugyanis folyamatosan csúszkált a csomagok tetején. A 12 órás út, ha nem is gyorsan, de hangulatosan, dalolva telt. Az egész kint töltött hétvégére jellemző volt ez egyébként. Ahogy fogalmaztak, máskor egy hónap alatt nem nevetnek annyit, mint most 3 nap alatt.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A tatai delegáció
[/caption]

A szállás elfoglalása után a helyi nevezetességek és különlegességek felfedezése sem maradhatott el, valamint barátságot kötöttek egy szőgyéni zenekarral, a Blue Cold Jalapenos-zal is. A tehetséges Red Hot Chilli Peppers cover band Tata szlovákiai testvértelepüléséről érkezett. Az egész zenei fesztiválra ez a rockosabb vonal volt a jellemző egyébként, ska és reagge bandák léptek fel leginkább.

– Szerettünk volna igényes, a fiatalokhoz közel álló zenét játszó bandával meglepni lengyel barátainkat. A JET-LAG  már szerepelt az Ifjúsági Klub által szervezett Ifjúsági Zenei Nap programsorozaton, ahol nagy sikert arattak. Büszkék vagyunk arra, hogy Tatán nagyon sok tehetséges fiatal él. A JET-LAG is ilyen együttes. Ízig-vérig tataiak, nagyon igényes rockzenét játszanak, így rögtön rájuk esett a választásunk – mondta el lapunknak Beró Henrietta.

A pinczowi polgármester külön gratulált a magyar Eb-szerepléshez és nagyon tetszett neki a szurkolói dal is.

– Sokat tanultunk egymás kultúrájáról. A kintiek magyar szavakat, mi pedig lengyel kifejezéseket. Most éreztük át igazán, mit jelent a lengyel-magyar barátság – tette hozzá.

A tatai és szőgyéni bandák persze, híven a rock stílushoz, most sem hazudtolták meg magukat, de mindezt szerethető formában tették: megtáncoltatták-énekeltették a közönséget és felfedezték a Soplicét is, amely nemes egyszerűséggel a mogyissnapsz nevet kapta a rockkeresztségben. A szórakozás mellett sem felejtette el a JET-LAG, hogy Tatát képviselik. A pinczowi városvezetéssel is találkoztak, megnézték a helytörténeti múzeumot, a régi zsinagógát és a ferences templomot.

– Pinczowban a II. világháború előtt a lakosság 68 százaléka zsidó volt, de lényegében mindenkit deportáltak. A túlélők már csak megmaradt holmijaikért tértek vissza, mára írmagjuk sem maradt. Zsinagógájukban ma koncerteket tartanak – mesélték, hozzátéve, hogy odakint nem olyan elterjedtek a tetoválások, mint itthon. Sokan rá is csodálkoztak Talpas József (gitár), vagy ahogy sokan ismerik, Talpy mintáira. Ott, ahogy elárulták, leginkább a zenészeket láttak varrásokat.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Kihagyhatatlan fotó a Pinczow-táblánál
[/caption]

A szőgyéniek szombati koncertje után másnap lépett fel a tatai különítmény, méghozzá egy amfiteátrumban. A hangzás kiváló volt, és bár előtte egy kicsit aggódtak a srácok, minden remekül sikerült.

– Az itthoni fellépéseken tudjuk, hogyan hozhatjuk lázba a közönséget és azt is, hogy ki csinálja a hangulatot közöttük. A dalokat is ismerik, kint viszont kicsit féltünk tőle, hogyan fogadnak bennünket – tette hozzá Roland, majd a többiekkel szinkronban folytatta: de minden jól alakult. Az énekesnek például ezúttal is volt hova felmásznia. A most már védjegyévé váló ugráláshoz ezúttal a kordon adta lehetőségeket használta ki, Talpy a nézőtér széksorainak legfelső sorában is tépte a húrokat, és magához képest még Karsai József is sokat mozgott.

– Megvolt a stenkje a koncertnek – összegzett ismét a basszusgitáros, a többiek pedig egyből hozzátették: a közönségen látszott, hogy magyarbarátok, és a rockzenét is kedvelik, még a helyi polgármester és felesége is remekül szórakozott, sokan tapsoltak, táncoltak.

– A koncert előtt esett le: mi Lengyelországban játszunk és ez mekkora dolog – mosolyodott el Roland, aki hamar túllendült a lámpalázon és a megszokott energiabombaként tolta végig a bulit.
– Áradt az energia a színpadról. Ez volt az eddigi egyik legjobb koncertünk – sommázott József.

A fellépést követő fogadáson a polgármester kérésére egy magyar dalt is előadtak: a rögtönzött előadáson A csitári hegyek alatt...című dalt énekelték el, de a hétvége (és a nyár) slágerének számító Az éjjel soha nem érhet véget is porondra került.
– Nagy megtiszteltetés, hogy mi képviselhettük Tatát. Hatalmas élmény volt és reméljük, visszatérhetünk még Pinczowba – tették hozzá.

Pinczow után irány Csór és Szomód

A JET-LAG 12 órás utazás után érkezett meg a lengyel városba és azonnal készítettek is egy közös képet a Pinczow-táblánál. A koncertek sora ezzel nem áll meg. Júliusban először Csóron, majd 29-én Szomodón, a falunapon lépnek fel, augusztusban pedig az alsóörsi Zorall Sörolimpián. Noha feldolgozásokat játszanak, igyekeznek a megszokottól eltérő, itthon mások által még nem eljátszott dalokat keresni, de egyre gyakrabban fordul meg a fejükben: saját számokat is írnának. Az ízes, zúzós rock and rollról persze nem mondanak le, a három éve megismert és megszeretett stílusuk marad, sőt, tovább gazdagodik majd.

A pinczowi polgármester külön gratulált a magyar Eb-szerepléshez és nagyon tetszett neki a szurkolói dal is.

– Sokat tanultunk egymás kultúrájáról. A kintiek magyar szavakat, mi pedig lengyel kifejezéseket. Most éreztük át igazán, mit jelent a lengyel-magyar barátság – tette hozzá. A tatai delegáció Kihagyhatatlan fotó a Pinczow-táblánál -->