Szemérmes tűzoltó ír a bányász festőről

– Honnan jött az ötlet, hogy könyvet írjon Sziklai Károlyról?
– Gyakran találkoztam bevásárlás, séta közben egy közvetlen, beszédes, jó kiállású öregúrral, aki bárkivel, bármiről elbeszélget. Többször is kesergett, hogy szeretne életéről, munkáiról egy könyvet, de akik próbálkoztak volna megírásával, sorra elhunytak. Mint mondta, bőröndnyi jegyzete, illetve sajtcédulákra írt gondolatai vannak. Felajánlottam, hogy legépelem az írásokat, összefésülve hátha kisül belőle valami.

– Mekkora segítséget adnak a feljegyzések?
– Sok ismétlést, illetve személyes, nem publikus gondolatokat is tartalmaznak. Számtalan olyan, a világ jobbításáról szőtt álmokat is leírt Karcsi bácsi, amelyek nem egy könyvbe valók. Eddig mindössze huszonegy oldalnyi anyag jött össze. Az elképzeléseim között szerepelt, hogy embereket nagy szeretettel, tisztelettel felkeresve, színesítjük, bővítjük a bőröndnyi jegyzet sűrítményét.

– Sikerült a színesítés?
– Eddig mindössze hárman álltak érdemben szóba velem ebben a témában. A táti plébános, Kardos Mihály, a dorogi plébános, Gyöngyös Ferenc és a felvidéki Nána korábbi polgármestere, Matuska Zsuzsanna. Első szóra vállalta a szöveg átnézését, kiegészítését a városi könyvtár munkatársa, Katonáné Bergmann Violetta. Kerle Józsefné, Marika az illusztrációnak szánt festmények fényképezésére tett ígéretet. Jelenleg mintegy 80–100 oldalas könyvben gondolkodunk.

– Milyen a kapcsolata a képzőművészettel?
– Nincs semmilyen kapcsolatom a festészettel. Ha úgy tetszik, ebben a körben analfabéta vagyok.

– Írt-e már bármilyen témájú könyvet, több példányban megjelent kiadványt?
– Apróbb cikkeken, saját szórakozásomra írt novellákon kívül mást nem írtam. Remélem, hogy ha a kulimunkát, a gyűjtést elvégzem, valakik felkarol és a szükséges korrekciókkal kiadható kötet jöhet létre.

– A kötet kiadatásához pénzre lesz szükség.
– Az anyagi háttérről nincs semmilyen információm Karcsi bácsi néhány mondatán kívül.  Ha összeáll a nyomdakész anyag, akkor kezd majd érdekessé válni a kiadás ügye, mert keresni kell a támogatókat.

– Hol tart az alapanyag összeállítása?
– A kapott jegyzeteket, cetliket, füzeteket átnéztem, a lényeget kijegyzeteltem, többé-kevésbé szöveggé formáltam. A három említett megkeresettel folytatott beszélgetés lényege is összeállt. A következő fontos lépések egyikeként – Karcsi bácsival egyeztetve – meg kell tervezni az illusztrációk helyét. Jó lenne találni olyan szakembert, aki az eddigi anyagot átfésüli, olvasmányosabbá teszi, a tőmondatokat kibővítve nyomdakésszé teszi.

– A könyv elkészítésének van valamilyen határideje?
–  Nincs, amint elkészülünk, illetve elfogy az ötletünk, megpróbáljuk kiadatni.

– Helyi, illetve környékbeli amatőr festőktől, képzőművészektől kapott-e bármilyen olyan visszajelzést, kérdést, hogy miért pont Sziklai Károlyról készül könyv?
– Eddig egyáltalán nem volt ilyen jellegű kérdés, vélemény. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy igazán senkit sem érdekel a dolog olyan szinten, hogy megnyilatkozzon. Pedig a művészek, a lelkes amatőr alkotók is emberek. Mint mindenki más, alkalmasint irigyek, esendők, gyarlók. De ezt csak nagyon halkan mondom.

– Lehet önnek ebből a könyvből valamilyen anyagi haszna?
– Elsősorban ujjgyakorlatnak tekintem. Eddigi írásaimat az interneten kívül sehol sem publikáltam.

– Javasoltam, hogy készüljön önről fotó ehhez az íráshoz. Nemet mondott.
–  Nyugdíjas bányászként, lelkes festőként, Sziklai Károly a dolog főszereplője.