Hangicsázás után hangszersimogatás

A mocsai művelődési ház volt a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű országos program központja az elmúlt hétvégén. Abban az értelemben mindenképpen, hogy az intézmény jelenlegi vezetője, Gábor Klára találta ki ezt a rendezvénysorozatot néhány éve, aki ezúttal is remek ötlettel rukkolt elő. Náluk ugyanis vasárnap délután három generáció tagjai is remekül érezhették magukat a Hangicsázó játszóházban, illetve az azt követő hangszersimogatáson.

Az igazgatónő és segítője, Hörömpöli Rajmundné elsőként a második osztályos Venczák Rékát köszönthette, aki édesapjával érkezett. Ő mihelyt leült a hosszú asztal mellé, máris nekiállt egy köcsögduda készítésének, aminek alapja bébiételes üveg volt. A később csatlakozók közül volt aki zúgattyút készített kabátgombból és varrófonálból, mások sípokat műanyag szívószálakból, de volt lehetőség olyan csörgő készítésére is, aminek burkát kólásdoboz képezte, belsejébe pedig műanyag golyók kerültek. Az alkalmi rumba annyiban tért el ettől, hogy abba sörösdobozok nyitófüleit dobálták, és úgy ragasztották le kerek kartonlappal.

A második „félidő” főszereplője a komáromi Ördöngös Népzene Tanoda vezetője, Horsa István volt, aki sokféle, köztük kevésbé ismert hangszert mutatott be úgy, hogy meg is szólaltatta azokat. A vonósokon kívül a skót dudának volt a legnagyobb sikere, de az úgynevezett tekerőnek is.
Miután közvetlen közelről is megtekinthették és meg is érinthették a jelenlévők az igazi hangszerkülönlegességeket, a saját maguk készítette sípokkal, csörgőkkel és dudákkal felvonultak a település néhány utcáján, és a lehető legnagyobb hangerővel igyekeztek elzavarni a telet. Az, hogy milyen mértékben sikerült, az elkövetkező napokban fog kiderülni.