A nagy mézátverés: sok kínai édesítőszer egy kevés magyar mézzel

 Ma sem hallgatnak a „fegyverek” a mézfronton. Napjainkban is millió problémával küszködik a honi méhésztársadalom. A mézpiacon, és a felvásárlásban, értékesítésben kialakult áldatlan állapotok miatt a fővárosi demonstrációt követően egészen Brüsszelig mentek protestálni e szorgos rovarok szorgos gazdái. Hogy mi verte ki a megyei és a magyar méhészeknél a biztosítékot? Erről Simonné Venter Évával, a környei Simon Méhészet, egy jól működő családi gazdaság vezetőjével beszélgettünk.
– A legnagyobb gondot az olcsó kínai portéka behozatala jelenti – emelte ki Éva asszony.

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – erre hivatkozott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is – kis hazánkba nem is érkezett Kínából méz, csupán ipari édesítőszer. Az „itteni” kiszerelők, forgalmazók azonban szívfájdalom nélkül összekeverik a minőségi magyar mézet ezzel az anyaggal, és úgy árusítják.

Egyes kereskedők rájöttek, hogy a „kínai akármi” önmagában már-már ehetetlen. Ezért addig tesztelték a fogyasztókat, míg meg nem találták a helyes keverési arányt. A szakemberek véleménye szerint ez jelenleg: 30 százalék magyar méz és 70 százalék kínai édesítőszer... Ezt már leveszi a pultról az óvatlan vevő.

– A mézre vonatkozó jogszabályok csak azt írják elő, az üvegek címkéjén fel kell tüntetni, hogy uniós vagy unión kívüli országból érkezett-e a termék – hangsúlyozta a családi gazdaság vezetője. – A keverési aranyát, és mely'' országból érkezett áruval vegyítették a magyar mézet, nem szükséges megjelölni. Így  az üveg „elején” – következmények nélkül – ott viríthatott: magyar méz. A hátsó fertályon pedig legfeljebb mini betűkkel szerepelt, hogy Eu-n kívüli.

A mi mézünk azért rendkívül értékes, ha tiszta, mert valódi virágnektárból „állítják elő” a fullánkosok. Íze, ásványianyag tartalma árulkodik a minőségéről. Valóban kedvező az élettani, illetve egészségügyi hatása. Ezzel szemben az ázsiai országban 24 órán keresztül csak cukorral etetik ezeket az egyébként hasznos rovarokat. Ha megtelnek a kaptárok, az anyagot kipergetik, hogy elveszítse a magas nedvességtartalmát. Azt mindenki sejtheti, a cukorszirup hatása összehasonlíthatatlan a mézével. Azaz a vevőket becsapják.

– Jelenleg jócskán visszaesett a méz felvásárlási ára – mondta Simonné Venter Éva. – Kevert méz ugyanis óriási mennyiségben került piacra, amelyben csak egyharmadnyi igazi méz volt. Így persze, hogy olcsóbb. A szakhatóság tiltását követően a „keverékek” gyorsan lekerültek az üzletek polcairól, és kikerültek a boltok raktáraiból, de, hogy hova tűntek... Itthon az egész méhésztársadalom megélhetése forog veszélyben. Mínuszokat ki akar termelni? Napjainkra már Európa több, tisztességesen méhészkedő országában ugyanolyan gondot okoz a „kínai”, mint nálunk.

Mibe kerül az igazi magyar méz?
A 2014-es esztendőben  kilónként 1800 forintért vásárolták fel az értékes akácmézet. A tavalyi termés idei ára ellenben csak 1200 forint. Ez nagyjából a végtermék előállításának az önköltsége, hiszen a méz árát befolyásolja a szállítás, a családok etetése, a kaptárok vagy műlép beszerzése. Miközben a méhészek a saját áldozatos munkájukat jóformán nem is számolják. A 2015-ös év méztermése közepesnek mondható. Pedig a nyúlós költésrothadás elnevezésű fertőzés következtében teljes családok, állományok vesztek oda. A gyógyíthatatlan betegség miatt a fertőzött méheket és eszközöket egyaránt el kell égetni.