2016.02.05. 17:31
A letisztult formai törekvések mellett fontos a szakmai igényesség
Az építészszakma évről évre nagy várakozással tekint az Év Háza pályázatra. Ez egyfajta megmérettetés, ugyanakkor áttekintés is, merre tart ma a szakma. A tendenciákról, a kezdeményezések hátteréről, a szakma (el)ismertségéről Markos Anikót, a megyei építészkamara elnökét kérdeztük.
– Az Év Háza Komárom-Esztergom Megyében pályázatot immár hetedik éve rendezi meg kamaránk. A díjazott munkák letisztult formavilágot és magas szakmai igényességet tükröznek. Az értékelésnél fontos szempont mind az épített, mind a természeti környezethez való illeszkedés. A pályázat célja, hogy szűkebb környezetünkhöz közelebb hozzuk, érthetővé tegyük az építész szakmát az itt dolgozó kollégák és általuk tervezett épületek bemutatásával. A kiállításokkal, a sajtóbeli megjelenésekkel szeretnénk erősíteni az építészek megbecsülését és elősegíteni az építtetők együttműködését a helyi, megyei építészkollégákkal. A másik cél a szakmai megmérettetés, amely lehetőséget ad az éves áttekintésre is. Az ilyen összejövetelek, események pedig az építész kollégák kapcsolattartásának fontos állomásai, a szakmai közélet színterei is.
– Mennyire köti meg a tervezők kezét a például az Év Háza pályázat?
– A pályázati kiírás kötött: kizárólag megyei építész pályázhat a szűkebb hazánkban megtervezett és megvalósult munkájával. A kiírással céltudatosan a szakma helyi gyakorlóinak kívánunk lehetőséget teremteni, mivel az országban több építész díjra is lehet pályázni. A pályaművekből összeállított kiállítás évről évre komoly merítés megyénk kortárs építészetéből.
– Sok városban már megújultak a főterek, megszépültek a városközpontok, de nem mindenütt sikerült elérni a célokat. Az esztétikum oltárán gyakorta feláldozták az élhetőséget: sok a kihalt főtér. Miként lehet ezen változtatni?
– Egy település életében fontosak az átfogó városfejlesztési elképzelések. A pályázati lehetőségeket kihasználva tudtak településeinek belevágni a városközpontok, főterek felújításába, amelyek nagy lökést adtak a települések rehabilitációjának. Az építészeti környezet megszépülése, újabb funkciók teremtése, az adott hely élettel való töltődése kölcsönösen erősítik egymást. Egy leamortizálódott környezetben sem szolgáltatást, üzletet, vállalkozást nyitni, sem lakni nem szeretnek az emberek. Ha közfunkciók is vannak az építészetileg és környezetileg megújult téren, oda szívesen járnak, örömmel költöznek az emberek, így további szolgáltatásokat vesznek igénybe. Persze ne feledkezzünk meg a fejlesztések idegenforgalmi előnyeiről sem! Emellett sok részletre is figyelni kell: a közlekedésre, a parkolási lehetőségekre, a közösségi programokra, vendéglátásra, mindarra, ami egy városközpontot valóban a város központi, centrális helyévé tesz! A megyében is akad erre példa: az első volt az esztergomi főtér, jó példa a Kisbér, ahol a main street programban a megújult főutca nyertre vissza eredeti szépségét, vagy legutóbbi, a tatai Kossuth tér.
– Építészként, az építészkamara elnökeként „belülről” látja a szakma gondjait. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük az építészeknek?
– Ez különösen aktuális kérdés, hiszen a legújabb intézkedések, például a CSOK bevezetése, mind a lakásépítés fellendítésére hozott kormányintézkedésekről szólnak. Ezek első, indító lépése a tervezés, ami a szakmánkat érinti. Az eddigiekben is a jogszabályok rengetegében kellett dolgoznunk, és értelmeznünk, használnunk a szinte naponta megjelenő módosításokat. A napi aktualitás, különösen az „egyszerű bejelentés” bevezetése építési engedély helyett a 300 négyzetméter alatti lakóházakra különösen nagy kihívás elé állítja a szakmát, de nem csak az építésztervezőket, hanem a hatósági oldalt is. Az építésztervezők felelőssége megnő, mivel a kisebb léptékű „egyszerű bejelentési” dokumentáció mögött is szakmailag jól elkészített, a jogszabályi előírásoknak megfelelő terv kell, hogy álljon.
