A lázcsillapítási láz csillapítása

A gyenge immunrendszernek rengeteg oka lehet felnőtt és gyermekkorban is. Ha felnőttként sokat betegeskedünk, akkor gyakran szóba kerül, hogy biztosan gyerekkorban is sokat nyomtuk az ágyat, illetve hogy minden apró bajra gyógyszert szedtünk be, ezért nem erősödött meg az immunrendszerünk. Arról, hogy a kettő között van-e összefüggés, eltérnek a vélemények, ahogyan arról is, mikortól érdemes lázat csillapítani gyermekkorban.



Dr. Rákóczi Ferenc tatabányai gyermekorvos szerint okolható a gyermekkorban beszedett sok gyógyszer azért, ha felnőtt korban gyakran vagyunk betegek. Egyrészt azért, mert nem erősödik meg az immunrendszer, másrészt pedig azért, mert amennyiben sokat veszünk be valamiből, akkor mellékhatásokkal is számolnunk kell.

A. Szilvia sokat betegeskedik és nehezen gyógyul, valamint többször előfordul, hogy pár nap elteltével újra elkapja a náthát. A kollégái szerint túl sok gyógyszert szed, a legcsekélyebb problémával is orvoshoz fordul, ő azonban úgy gondolja, hogy minden betegséget komolyan kell venni és mielőtt nagyobb baj történne, felkeresi a doktort.

Ezzel szemben egyre többen vannak olyanok is, akik csak a legvégső esetben nyúlnak gyógyszer után, amikor már egyik házi praktika sem segített.

– Kifejezetten kerülöm a gyógyszereket, szerintem egy egyszerű megfázásra nem kellene beszednünk semmit. Arra persze vigyázni kell, hogy másokat ne fertőzzünk meg, ezért a betegségeket nem célszerű lábon kihordani, akkor tovább tart a gyógyulás is – mondja B. István.

A láz csillapításával kapcsolatban is vannak tévhitek. A magasabb testhőmérséklet az immunrendszer védekező reakcióinak egyike. Megfelelőbb védekezési mód nem képzelhető el a szervezet saját védekezésénél, emiatt a nem célszerű a láz teljes megszüntetése, és ezzel együtt a beteg kiszolgáltatása a kórokozónak az immunválasz felfüggesztése révén.

– 39 Celsius fok alatt abban az esetben kell lázat csillapítanunk, ha hányásos-hasmenéses tünettel társul, ugyanis akkor folyadékhiány, illetve kiszáradás veszélye áll fenn, vagy ha szívbeteg a páciens – mondja a gyermekorvos, aki azt is hozzáteszi, sok kisgyermekes szülő túlaggódja a lázcsillapítást, persze úgy véli, ez még mindig a jobbik eset, mintha egyáltalán nem vagy félvállról kezelnék az ilyen szituációkat.

Kanadában és Nyugat-Európa legtöbb országában már évtizedek óta nem javasolják a láz csillapítását hűtéssel vagy gyógyszerekkel, mert kiderült, a láz nem veszélyes, nem károsítja a szervezetet, ezért felesleges a csillapítása. Az egyetlen indok a lázcsillapításra a gyermek közérzetének javítása és az is hatékony, kíméletes módszerekkel történjen.

Csecsemőknél a testhőmérsékletet a legmegbízhatóbban a végbélben lehet mérni, de tudni kell, hogy a lázmérő által mutatott érték 0,5 Celsius-fokkal magasabb, mint hónaljban mérve. Ezért a normális testhőmérséklet hónaljban mérve 36-37 Celsius-fok, végbélben mérve pedig 36,5–37,5 Celsius-fok. Gyermek esetében a magas láz hónaljban 39 Celsius-foktól kezdődik, igen magas lázról pedig hónaljban 40,5 Celsius-fok felett beszélünk.