Denevéreket falaztak be az egyik esztergomi iskolába

A szeretgom.hu információi szerint több ezer denevér szorult az új, külső szigetelés alá a József Attila iskolában, amikor kicserélték az iskola nyílászáróit, modernizálták a falak hőszigetelését. 

A meleg hatására a téli hibernáltságból folyamatosan felébredő, befalazott korai rőtdenevérek a külvilág felé most nem tudnak szabadulni, befelé viszont néhányan utat találnak maguknak. Eddig hetven darab denevért sikerült élve kimenteni, rossz hír viszont, hogy tizennyolc állat már elpusztult. Naponta újabb és újabb denevérek röppennek fel az iskola folyosóin.

Becslések szerint a denevérek ébredése után akár 2-3 mázsa denevértetem is bent ragadhat a falak közti résekben. Ez pedig fertőzésveszélyes, és ha elmaradnak a megfelelő intézkedések, lehet, hogy az iskola akár hosszabb időre a kapuit is kénytelen lesz becsukni. 

Márton András dömösi madármentőt idézve a szeretgom.hu kiemelte: az iskolában rekedt populáció nagyobb hányada felnőtt nőstény, ráadásul ezek mindegyike várandós, mivel a denevéreknél a párzási időszak a tél kezdete előtt zajlik, viszont a megtermékenyített pete pár osztódás után megáll, a magzat fejlődése csak a tavaszi ébredés után indul be, amikor a táplálékbőség lehetővé teszi az embrió megfelelő fejlődését.

- Az állatok kritikus rossz kondícióban vannak, így visszaaltatásuk jelenleg nem lehetséges, előbb erősíteni kell őket, kézzel etetjük, roboráljuk őket, amennyire csak lehet. Jelenleg 70 feletti a létszám, de folyamatosan újabbak, az életükért küzdő egyedek bukkannak elő a falak réseiből, tegnap késő este, az egyik résből legalább 20-30 denevér lesett kifelé, így az "utánpótlás" folyamatos - írta a közösségi oldalán a madármentő, aki arról is beszámolt, hogy a helyszínen is egyeztettek az illetékesekkel már, és ők is a helyzetet mielőbbi megoldani.

A kiszabadult állatok táplálék hiányában folyamatosan a télre felhalmozott zsírtartalékukat élik fel, ezért naponta szállítják el a befogott egyedeket, majd kézzel etetik őket, hogy kondíciójukat javítsák. Az iskolában gyűjtődobozokba is gyűjtik a kiszabadult egyedeket.

Időközben elkezdődött az iskolában az állatokkal kapcsolatos felvilágosítás, a szakember a gyerekeknek és a pedagóguskarnak is beszélt a denevérekről,  illetve itatókat is kihelyeztek, hogy életben tartsák az intézményben rekedt állatokat.

A madármentő azért fordult a nyilvánossághoz, hogy meggyorsítsa az ügymenetet: aggódik ugyanis, hogy mire a hivatalos út hosszabb, mint amennyit a denevérek kibírnak.

A denevérek kimentésére jó megoldás lehet pillangószelepek beépítése: az endoszkópkamerás monitorozás és regisztrálás után a megfelelő helyekre applikált eszközök kijáróként funkcionálhatnának a szorult helyzetben. A denevérek kijuthatnának, vissza viszontmár nem tudnának menni és továbbállnának új lakóhelyet nézzenek maguknak.

A korai rőtdenevér

A korai rőtdenevér hazánk leggyakoribb denevérfaja, robosztus alkatú, védett állat. A nagyvárosokban, kis településeken és erdős területeken mindenütt megtalálható. A legjobban urbanizálódott, leginkább alkalmazkodóképes denevérfaj. Testhossza 6,9-8,2 centiméter, magassága 4,5-5,5 centiméter, testtömege pedig 15-40 gramm. A búvóhelye nyári időszakban fák odvaiban, kéregrepedések alatt van, illetve tömegesen fordulnak elő panel technológiával épített lakótelepeken is, ahol a hidegebb időszakban akár át is telelhetnek.

Márton András szerint megelőzhető lett volna a baj, ha a felújítás előtt értesítetik az illetékes hatóságokat, akik felmérték volna az állományt, és vagy biztonságos helyre szállították volna a denevéreket, avagy intézkedhettek volna az előbb említett módon is, hogy a nevezett „pillangószelepek” eleve beépítésre kerüljenek a megfelelő helyekre.

Az ügy végül lakossági bejelentés nyomán pattant ki, bár információink szerint már a rekonstrukció kezdetén is tudtak az állatok létezéséről. Természetkárosítás miatt pedig már a büntetőfeljelentés is folyamatban van.