Ritka érmék nyomában

– A pénzkülönlegességek használhatók a napi forgalomban is vagy csak a gyűjtők számára értékesek?
– Mindkettő igaz. Azt kevesen tudják, hogy jelesebb történelmi események, évfordulók alkalmából a nemzeti bank kis példányszámban egyedi tervezésű pénzérméket, emlékpénzeket bocsát ki. A jegybankról szóló törvény szerint az MNB által kibocsátott emlékbankjegyek és emlékérmék Magyarország törvényes fizetőeszközei, és azokat hazánk területén mindenki köteles elfogadni.

– Mit kell tudni ezekről a pénzritkaságokról?
– Magyarországon 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot. A forgalmi fémpénzek közül a legkisebb névértéke két fillér volt, eddig a legnagyobbé 200 forint. Azt is kevesen tudják, hogy ma is érvényes fizetőeszköznek számít a fillér, de már csak gyűjtőknél, numizmatikusoknál vagy börzéken bukkan fel hébe-hóba az 1983-ban készült 20 filléres, amit az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, azaz a FAO kezdeményezésére adott ki a jegybank „Termelj több élelmet!” felirattal, hatvanezer példányban. Ma már ezer forintot is adnak értük!

– Mik voltak az első emlékpénzek?
– Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc százéves évfordulóján, 1948-ban jelent meg az első érmesor. A jegybank 1968-tól a forgalmi pénz kibocsátása mellett rendszeressé tette az elsősorban numizmatikai célú emlékérme kibocsátást is. Öt ízben jelent meg arany emlékpénz különböző címletekben 1961 és 1968 között, 1990-tól kezdve újra aranypénzek is színesítik a magyar emlékpénzek palettáját. Tavaly óta ugyanarra a témára nem nemesfém változatban is elkészítik a pénzérmét, amely ugyanolyan kisplasztikai alkotásnak számít és művészi értéke is nagy.

– Milyen alkalmakra jelennek meg új emlékpénzek?
– Az MNB az évfordulók, jeles események alkalmából ad ki egy-egy emlékpénzt, az erről szóló MNB elnöki rendelet a Magyar Közlönyben jelenik meg. Az idén például Csók István születésének 150. évfordulójára jelent meg tízezer és kétezer forint névértéken ezüst, illetve színesfém érme, azonos érmeképpel, ötezer példányban, de például Tinódi Lantos Sebestyén születésének ötszázadik évfordulójára bocsátottak ki emlékpénzeket. Különleges darabnak számít az ovális pénz-sorozat, amelynek idei kétféle darabja Zsigmondy Richárd Nobel-díjasunknak állít emléket. A téglalap alakú érmék között a Nemzeti parkok Magyarországon sorozatból harmadikként a Duna-Ipoly Nemzeti Park két címértékű darabja került forgalomba.

– Az idén mire számíthatnak a gyűjtők?
– Tucatnyi emlékérmét bocsát ki az idén is jegybank, bár volt év, amikor 23 emlékpénz került ki a pénzpiacra. Tavaly igazi különlegesség volt a Somogyvár-Kupavár Nemzeti Emlékhely tiszteletére kiadott új emlékérme, a bronzpatinázott eljárás miatt. Az idén ennek következő darabja a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet mutatja be. De lehetne folytatni a sort, színben anyagban, formában, témában igen változatos a kínálat. A papír bankjegyek között is vannak emlékpénzek, például az 1956-os forradalom 50. évfordulójára 15 millió darab 500 forintos címletű emlékbankjegyet hoztak forgalomba.

– Hány darab ilyen különlegesség fordult meg a keze között?
– Harminc év alatt csaknem ötvenezer darab, különböző névértékű érmét vettem és adtam oda a visszajáró pénz között a vásárlóimnak. Szeretném, ha a készpénzforgalom színesebb, változatosabb lenne, hiszen ezek az érmék és bankjegyek csak akkor „élnek”, ha valóban pénzként funkcionálnak és nem egy műanyag dobozkában díszelegnek. Bár, ez a fajta ritkaság befektetésnek sem rossz…

– Elfogadják ezeket a ritkaságokat az üzletekben, pénzintézeteknél?
– Előfordul még a pénzintézetek alkalmazottainál is, hogy nem veszik el az ilyen pénzritkaságot, holott ezekről hivatalos tájékoztatót kapnak. Volt, hogy a fogyasztóvédelemhez kellett fordulni: egy vendéglátóhelyen nem akarták elfogadni az ötezer forintos emlékpénzt, a panaszkönyvben írásban jelezte is a vendég a panaszát, végül ötvenezer forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. De az emlékpénzek elfogadásának a megtagadása esetén az illető ellen jegybanki birság is kiszabható, sőt, akár rendőrt is lehet hívni… Szóval, ezek nem „játékpénzek”!

Ritka pénzek névértéken – euróban is
Volt időszak, amikor ezekhez a pénzekhez jóval névértékük felett lehetett hozzájutni, az ezres címlethez például 2-3 ezer forintért. Pataki Antal tíz éven át levelezett, kérelmét eljuttatta a jegybank akkori elnökén kívül még a miniszterelnöknek is. Végül Járai Zsigmond helyt adott a kérésnek, és 2003-2008 között névértéken lehetett beszerezni az új kibocsátású emlékpénzeket. A következő bankvezér, Simor András ismét bevezette, hogy az ezüst ötezreseket 12 ezerért adják már a kibocsátásuk napján. A múlt év óta újra névértéken lehet megvenni az emlékpénzeket. Korábban azért sem kerültek forgalomba a ritka pénzérmék, mert ha valaki mégis vett ilyen pénzt drágán, nem költötte el névértéken.

Pataki Antal szerint az eurozónában is vannak ilyen emlékérmék, minden tagország adhat ki ilyet euróban. Az egyetlen kikötés, hogy amit a tagországok kiadnak, legyen eltérőek formában, színben és címletben a forgalmi euró pénztől, és rá kell kiírni az kibocsátó ország nevét, mert csak az adott országban számít törvényes fizetőeszköznek. Az is érdekes, hogy nálunk az ötezer példányban kiadott pénzek sem fogynak el, a „sógoroknál” a  300-400 ezer példány is rövid idő alatt eltűnik a piacról, mert ismerik és gyűjtik az emberek.