Piacmustra indulatokkal: két helyszín közül választhatnának a tatabányaiak

Újvárost az után kezdték el építeni, hogy 1947-ben várossá egyesítették a korábbi elődtelepüléseket, Alsógallát, Bánhidát, Felsőgallát és a bányakolóniából kifejlődött Tatabánya nagyközséget. Az első közintézmény a városközpontnak kijelölt területen az első várostervező, Visontai Miklós torzóban maradt koncepciója szerint a megyeháza volt, amely 1953-ban épült Scultéty János tervei alapján, akkor, amikor Tatabánya már három éve megyeszékhely volt. A szocreál stílusban, Károlyi Antal tervei alapján megépült szomszédsági egységek közé beékelve ekkortájt alakították ki a piacot és a kor szellemiségét tükröző vásárcsarnokot. A piac az újonnan alakult városnegyed meghatározó részévé vált, és bár a definíció szerint megfelel a piac kritériumainak, mára egyre kevésbé képes betölteni alapfunkcióit.



Ezzel persze azonnal vitába szállna az Újváros másik végén lakó Bublovics Péter, aki azzal kezdi, ez a piac annyira az itt élők szívéhez nőtt, hogy hiába igyekeznek máshol kialakítani a piacteret, az emberek ezer szállal kötődnek ehhez a jól bevált helyhez.

– Negyvenhárom év munka után, pár esztendeje mentem nyugdíjba, és bár sokat mozgok a városban, a régi kollégákkal, ismerősökkel szinte mindig csak itt futok össze, itt tudunk beszélgetni a világ dolgairól. Igazi találkozóhely ez itt! – mondja, és elszörnyülködik, amikor kiderül, hogy új helyet keresnek a piacnak és a vásárcsarnoknak.

– A Turul mozi helyén? Az még csak-csak, de az egykori buszvégállomás teljesen rossz helyszín lenne. Messze van, az emberek  már megszokták itt – tiltakozik, majd hozzáteszi: néhány éve a Konzumot is jó ötletnek tartották, ott a vasút, a buszvégállomás, az emberek mégsem fogadták el.
Szabó Istvánné is gyakran vásárol az újvárosi piacon.

– Szeretek idejárni, mert ahol lakom, Kertvárosban, annál a néhány zöldségesnél kisebb a választék és magasabbak az árak – mondja. Aztán sorolja, miért érdemes idejárni: itt elsősorban a helyi és környékbeli termelőktől szerzi be a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, de bent a csarnokban a húsfélék között is szívesen válogat.

Az egyik zöldséges, Valusek Dezsőné már húsz éve üzemelteti itt a vállalkozását. Ő másképp látja a hétköznapi konfliktusokat.

– A vásárcsarnok mellett működik a standunk – mondja a tulajdonos. – Naponta nyitva tartunk, és nagyon ügyelünk arra, hogy a legkisebb zavart okozzuk a nyitáskor a kipakolással, és kettőkor már mindenki szedi a sátorfáját. Szemét? Előfordul, de az utóbbi években sokat javult a helyzet.
Az esetleges elköltözés hírére gyorsan leszögezi: a vásárcsarnokot a bent lévő tulajdonosok társasházként működtetik, és a legutóbbi közgyűlésen úgy foglaltak állást, hogy maradni akarnak. A zöldséges még a Turul mozi helyén építendő csarnokkal sem lenne elégedett: érvei a szokásjogon alapulnak.
– Ezt a piacot  nemcsak a tatabányaiak kedvelték meg, járnak ide Tatáról, Környéről és más településekről is – mondja, miközben lázas szorgalommal rendezgeti az áruját, a friss paradicsomot, meggyet, sárgabarackot. Kollégái is inkább őrá figyelnek, mint a lassan szivárgó vásárlókra, akik közül sokan naponta visszatérnek a piacra. Különösen szombaton vannak sokan, ami a legerősebb piaci napnak számít. 

Ötletpályázaton indulhat öt építésziroda

A piacon az árusok legnagyobb gondja az ott élőké is. Már a hajnali órákban elkezdik a rakodást, a ládák vonszolása olyan zajjal jár, amitől azok is felébrednek, akik nem akarnak. Az árusok az utcán kénytelenek felállítani standjaikat, ami a hétfői szünnap kivételével fárasztó napi feladat: és igaz, hogy kettőkor „helyreáll a rend”, az autósok ismét közlekedési útvonalként használhatják az utcákat, a hátramaradó szemét sokak szemét szúrja. A lakók legtöbbször ezek miatt emeltek panaszt a piac ottléte ellen.
Sok érv alapján hozták meg döntésüket a tatabányai képviselők is. A jelenlegi helyzeten változtatnának, úgy, hogy mérlegelik a vásárlók, az árusok és a termelők szempontjait is. Több helyszín közül a volt Turul mozi (a környező üzletsorral) és a buszvégállomás maradt fenn a rostán. A szakemberek szerint a régi buszpályaudvar alkalmasabb helyszín lehetne, ahol van lehetőség a későbbi bővítésre is, ráadásul a közelben van több kereskedelmi egység. Ezért öt építészirodát kérnek fel, hogy az ötletpályázaton a két helyszínre dolgozzanak ki olyan terveket, amelyek funkcionálisan is, építészetileg is megfelelnek egy korszerű, modern piactér és vásárcsarnok szerepkörének.