Kirepültek a pilisi fekete gólyafiókák

A gólyaszülők 65-70 napos fiókanevelést követően engedték útjukra felcserepedett utódjaikat, azonban a szakemberek gondoskodtak arról, hogy  ne tűnjenek el végleg szem elől, miként arról is, hogy kirepülésük tudományos eredményekkel is szolgáljon. A  Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei a Duna-Ipoly  Nemzeti Park munkatársaival közösen, már a nyár  elején meggyűrűzték a fiókákat . Olyan egyedi azonosítót kaptak, amelyek a megjelölt egyedek későbbi beazonosítását, illetve – lévén, hogy a fekete gólyák  vonuló madarak –  vonulásuk nyomon követhetőségét szolgálják. A madárgyűrűzés nagy múltra visszatekintő kutatási módszer, amellyel nem csak egyes madarak viselkedéséről és életútjáról kaphatunk pontosabb képet, hanem a szezonális vonulási útvonalak megismerése révén egy komplex , globális madártérkép is kirajzolódhat előttünk – olvasható a közleményben.



Az Európában fészkelő fekete gólyák – így a Pilis lakói is – Afrikában töltik a telet, vagyis hatalmas és megerőltető út áll még előttük. A megfigyelt vonulási  „koreográfia” szerint augusztus tájékán rendeződnek csapatokba és általában október elején tűnnek el teljesen a magyarországi , főleg a  vizes táplálkozó - helyekről, ahol a vonulás  megkezdése előtt kis és nagy kócsagokkal, valamint szürke és kanalas gémekkel összeverődve a Gibraltári – szoroson keresztül hagyják el kontinensünket. Érdekesség, hogy a fekete gólyák eltérő korcsoportjai egymással nem keveredő csapatokban vonulnak.
    
A fekete gólyák a Pilisben visszatérő vendégnek számítanak, ami rendkívül pozitív visszaigazolás a térségben folyó erdőgazdálkodás helyességére, hiszen ennek a fokozottan védett fajnak különösen változatos flórájú és faunájú, sok természeti értéket hordozó erdőrészletre van szüksége a fészkeléshez. Remélhető, hogy a szülőkön kívül a most kirepült fiókák is visszatérnek és gyűrűiknek köszönhetően sok érdekes információ megtudható róluk.

 Magyarországon az 1990-esévek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a fekete gólyák száma. A faj legsűrűbb hazai állománya a Duna mentén és a Gemence Zrt. területén található, a Pilisben viszonylag kis létszámban található. Az ember közelségét kerüli, háborítatlan környezetet igényel.