Közélet

2014.03.16. 20:12

Ez történt a megyében március 15-én

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kopjafáit, emlékhelyeit, márványtábláit és szobrait szűkebb hazánk minden településén ünnepélyes külsőségek között koszorúzták meg.

kemma.hu

Ágyúszóval kezdődött március 15-én az ünneplés Tatabányán, a Bánhidai Szoborparkban. A himnusz közös eléneklése után gimnazistáktól hallottunk toborzódalokat, majd Bencsik János országgyűlési képviselő mondott beszédet. Kossuth Lajos üzenetét idézte fel: A haza örök, így kötelességgel tartozunk az iránt is, ami lehet, és ami lesz. Végezzük a dolgunkat külön és együtt is. Ez utóbbinál rendkívül fontos, hogy az alapértékeket mindenki elfogadja, ahogyan 1848-ban a 12 pontot. Példát kellene vennünk abban, hogy 166 éve nem számított sem a politikai, sem a vallási, sem a nemzetiségi hovatartozás. A közös magyar ügyet szolgálták mindannyian, hittel, bátorsággal.

A szónok hozzátette: jogunk van a szabadsághoz, az önbecsüléshez, de ehhez kötelezettségek is tartoznak. Nem állhatunk meg a várakozás birodalmában; nyitottsággal, egymás iránti bizalommal, az értékelvűségre építve kell haladnunk. Erről szólt a Vértes Agorája Szószólók nevű csoportjának műsora is, akik 1848 március idusán történteket idézték fel. Utána a koszorúzás következett: talán még soha nem volt ennyi megemlékező párt, intézmény, szervezet Bánhidán, mint 2014-ben, a zúgó márciusi szélben.  

Süttőn az önkormányzat, illetve az Izsó Zoltán elnökletével ténykedő Dr. Sághy Antal Környezetvédelmi és Kulturális Egylet az Áprily térre hívta emlékezni a település lakóit. A helyszín az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójára elkészült emlékmű környéke lett volna, de a nagy eső miatt, az innen karnyújtásnyira lévő Hengermalom Közösségi Ház nagytermében gyülekeztek az ünneplők. Czermann János polgármester a megjelentek között köszönhette dr. Völner Pál államtitkárt, Popovics Györgyöt, a megyei közgyűlés elnökét, illetve a szomszédos önkormányzatokat képviselőket.

Dr. Völner Pál egyebek mellett arról szólt, hogy 1848 történései minden magyar, minden demokrata számára mindenkori utat mutató hivatkozási alapot jelentenek, a béke, a szabadság, az egyetértés óhaja változatlan. Amíg a 12 pont része a hazának, halljuk ünnepeken, iskolákban, addig a magyarságnak nem csak múltja, hanem jelene, jövője is van.

Az emlékművet a helyi Békevári Kft. készítette, kivitelezéséhez a kulturális egylet a Darányi Ignác Terv keretében 5,9 millió forintot nyert el pályázaton. Néhány mostanában befejezett más beruházásról is szólt rövid összegzésében Czermann János. Elkészült 10 millió forintból az óvoda előtti parkoló, Holcim-alapítványtól elnyert 5 millió forintból 200 méternyi járda épült, öt-öt millióból emeletráépítéssel új öltözőket kapott a sporttelep, illetve korszerűsítették a pálya öntözőrendszerét.
Az ünnepség végén a kegyelet virágait a kora esti esőben is elhelyezték az obeliszknél a megjelentek.

Császáron a kopjafánál gyűltek össze a község lakói, ahol az általános iskola diákjai idézték fel a 166 évvel ezelőtti eseményeket, majd Beke Gyöngyi polgármester mondott beszédet. Történelmi visszaemlékezése után úgy fogalmazott, hogy 1848 legfontosabb üzenete a szabadság utáni vágy. A szabadság pedig nem csupán azt jelenti, hogy nem vagyunk börtönbe zárva, hanem sokkal inkább azt, hogy nem aláznak meg. Hogy a közösségi életben véleményünk kimondásánál, döntéseinknél nem a következményekkel, hanem kizárólag saját meggyőződésünkkel kell számolnunk.

Naszályon Latorcai János, az országgyűlés alelnöke arról szólt, hogy március 15-e olyan ünnep, amivel mindenki azonosulhat, hiszen az újrakezdés, és a cselekvési vágy 1848-ban is új Magyarországot szült. Nem véletlen, hogy az akkori eseményeket sok művész örökítette meg.
Az ismert politikus után az Angyalffy Mátyás Általános és Művészeti Iskola diákjainak műsora következett Hozák Attila és Németh Ildikó rendezésében, majd felavatták a református templom tőszomszédságában a Faluházat, amelyet az ódon alma mater épületéből alakítottak ki.

Komáromban Szeles, de esőtől mentes időjárásban tartották meg az ünnepi megemlékezést a Duna-parti városban. A műsorban szerepelt a naszvadi Sustya citerazenekar és a Búzavirág Dalkör. A formációk népviseletben álltak fel a Kopjafás Emlékpark domboldalába. A megemlékezést szavalatok „szabdalták”. Nemzeti ünnepünkön felvonultak az izsai huszárok is, Tárnok István vezetésével. Az ünnepség szónoka Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott volt. A magyar virtus sugárzott a komáromi Garabonciás néptáncegyüttes műsorából, a formáció saját élőzenei kísérettel ropta a táncot a Kopjafás Emlékparkban.

Ácsteszér – Az ünnepség méltósága bennünk van. Azért, mert az igazi ünnepnek sehol sincs közönsége, csak közössége. Csupán egyetlen betű a különbség, de üzenetértéke rendkívül jelentős – emelte ki egyebek gondolatok mellett Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott az Ácsteszéren tartott ünnepi megemlékezésen.

Köszöntőjében szólt mindarról, ami a Pilvax Kávéháztól elindulva a szabadságharc végéig történt. Széchenyi István és Kossuth Lajos alakját egyaránt felidézte, akik ellentmondásos viszonyban voltak egymással, de mindketten a haza érdekében cselekedtek. Mint ahogy a márciusi ifjak is, akik akkor mozdultak, amikor szükség volt rá, és szembeszálltak mindazzal, ami az akkori polgároknak nem volt jó. Követeléseiket az áprilisi törvények szentesítették, amelyek megalkotói komolyan vették az összefogást.

Lunk György polgármester is hasonlóan fogalmazott, aki nem csak a jól ismert személyiségekről emlékezett meg, hanem azokról a kisemberekről is, akik nélkül nem lehetett volna törvénybe foglalni a szabadságot és az egyenlőséget.

Dorogon is több százan vettek részt a városi ünnepségen. Az emlékezők a korabeli márciusi eseményeket megidézendő megtekinthették a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékeinek „Csak a haza legyen nagy és szabad” című dramatikus játékát. Ezt követően dr. Tittmann János polgármester – munkatársaival – a település önkormányzata képviseletében koszorút helyezett el a Petőfi-szobor előtt. Így tettek a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a város intézményeinek, vállalatainak, pártjainak főhajtói is. A Petőfi-iskola egész hetes, különleges programsorozattal emlékezett meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. A diákok a hagyományos tanulmányi versenyek mellett keretjátékkal idézték fel a forradalom helyszíneit és hangulatát.

Esztergomban a volt megyeháza dísztermében ünnepi képviselő-testületi ülésre várták a megemlékezőket, akiket Tétényi Éva polgármester köszöntött. Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Katolikus Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a városvezető emlékezett meg a korabeli esztergomi eseményekről, miután felhívta a figyelmet a magyarság összetartásának és más nemzetek tiszteletének fontosságára. A szokásoknak megfelelően két huszárruhába öltözött hagyományőrző átvette Kálmán Sándor és Pál György képviselőktől az emlékmenet zászlóit. Az ünneplők eztán gyalog, illetve lóháton a városházától a szentgyörgymezői honvédtemetőbe indultak, ahol a település elöljárói mellett mindenki elhelyezhette az emlékezés koszorúit.

Bábolnán az 1848–49­es forradalom és szabadságharc tiszteletére megrendezett városi ünnepség a Szabadidőközpontban kezdődött. Az esemény szónoka, dr. Horváth Klára polgármester emlékezett a 166 évvel ezelőtti történelmi eseményekre. Az ünnep alkalmával fellépett az Anonim drámacsoport és a Cseperedők néptáncosai, akik közös műsorral idézték fel 1848–49 emlékét. A megemlékezést követően a bábolnai intézmények, pártok, szervezetek és cégek képviselői helyezték el a tisztelet és a megbecsülés virágait a régi temetőben, a hősi kapunál és a bábolnai csata emlékművénél.

Kömlőd Kevés település dicsekedhet annyi személyi kötődéssel az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz, mint Kömlőd, ahol különös gonddal készültek a 166. évforduló méltó megünneplésére. A híres honvédtábornok Perczel Mór családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt. A híres katona 1846-ban itt nősült meg, és vette el a Sárközy család egyik leányát, Juliannát, majd a szabadságharc bukása után innen indult külföldi száműzetésébe. Obernyik Károly 1814-ben a faluban született, később Pestre került ügyvédként, ahol barátságot kötött Petőfivel, tagja volt a Tízek Társaságának és komoly szerepe volt az 1848-as események előkészítésében. Pázmándy Dénes szintén a község szülöttje. 1848-ben lett Fejér vármegye főispánja és többek között a Honvédelmi Bizottmány tagjaként is dolgozott.

A program a Hősök Parkjában kezdődött, ahol az iskola diákjainak előadását követően Kiss Ferenc polgármester méltatta a nemzet egyik legkiemelkedőbb, leghősiesebb együttmozdulását.
– Az egyes hősök neve csak töredékekben maradt fenn az utókor számára, de tudnunk kell, hogy nem egy arctalan tömeg vívta ki a szabadságot – fogalmazott a község vezetője.

Az ünnepség zárásaként a szabadságharc hőseinek  tiszteletére állított kopjafánál többek között Kiss Ferenc polgármester,  valamint a kömlőd civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Majd felkeresték Obernyik Károly szülőházát és a Perczel emlékművet. A megemlékezés a temetőben ért véget, Kövesdy József sírjánál, amelynek márványtábláján a következő  olvasható: „Emlékül Kövesdy József úrnak, az 1848/49-diki Magyar szabadságharcz egyik hősének. Élt 44 évet.”

Szákszend – Nemzeti ünnepeink nagy eseményekről, kiváló személyiségekről és felemelő eszmékről szólnak – kezdte beszédét László Kálmán polgármester, majd így folytatta. – 1848. március 15-e jelkép, a kivívott szabadság megőrzésének és az elveszett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. Ahhoz, hogy elérjük nemzeti céljainkat, egybe kell forrnia a magyarságnak, mert ez az ünnep példát mutat nekünk az összefogásról is – hangsúlyozta a falu vezetője.
Az emlékező gondolatokat követően az Öveges-iskola diákjai a Szekeres Enikő magyar szakos pedagógus által összeállított és rendezett előadáson idézték fel a sorsfordító napokat.

Kocson az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a helyi református templomban igét hirdetett Roboz Péter lelkipásztor. Ezt követően ünnepi beszédet mondott Bódis Jánosné polgármester, amelyet a Vincze Imre Reformárus Általános Iskola tanulóinak műsora követett. Ezután megkoszorúzták az 1848–49-es kopjafát az iskola előtti emlékparkban.

Mint minden évben, most is az óvodások emlékeztek meg elsőként a szabadságharcról Vértessomlón, amikor szombaton elhelyezték zászlóikat a község emlékművénél. 

Az ünnepi műsor a Himnusz felcsendülésével kezdődött, majd a ház vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Hartdégen József polgármestert. Almásiné Berki Zsuzsanna ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy március 15. eszméi ugyanúgy érvényesek napjainkban is, mint 1848-ban, hiszen a célunk még mindig ugyanaz: a béke, a szabadság és az egyetértés elérése. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságharcban nem csak a forradalmároknak, de a háttérben tevékenykedő nőknek is milyen nagy szerep jutott.

kemma.hu -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!