Közélet

2014.01.12. 07:24

Örökséghasznosítás Kisbéren

A kisbéri önkormányzat mindent megtesz a történelmi épületek hasznosítása érdekében. A Kisbéri félvérek patkóitól ma újra hangos a felújított fedett lovarda, ám a Monarchia-fürdő még mindig zárva van.

Palásti P.

A kisbéri ménesbirtok megmaradt épületei “élő örökségünk” részét képezik. Nem véletlenül fordított a magyar állam és a város önkormányzata együttesen több mint egymilliárd forintot a felújításukra, aminek egy része Fórizs János tervei alapján már elkészült.

A Bakonyalja fővárosában talán mindenki tudja, hogy a kastély hajdani ura Batthyány Kázmér volt. Ugyancsak közismert tény, hogy a magyar lótenyésztés világhírnevéhez olyan tenyészménekkel és kancákkal is hozzájárult a település, mint Buccaneer, aki az 1855-ös Epson Derby győztese volt. Ez a ló, melynek csontváza ma is megtekinthető a helytörténeti múzeumnak helyet adó kiskastélyban, pályfutása során 19 versenyből 11 alkalommal nyert.

Ennél a pacinál lényegesen ismertebb az 1874-es születésű Kincsem, aki 54 versenye közül mindegyiket megnyerte, továbbá az 1960-ban világrajött Imperiál, aki a XX. században tette ismertté a Kisbéri félvér nagyszerűségét világszerte.

Újra lópatkók kopogásától hangos a belső tér

Ma már az is elmondható, hogy nem csak a kisbéri félvér megmentésére fordítanak egyre nagyobb gondot, hanem azoknak az ingatlanoknak a hasznosítására is, melyek hajdanán a császári és királyi hadsereg tulajdonát képező négylábúak elhelyezésére szolgáltak. Ezek az épületek ma is a legértékesebb ingatlanok Kisbéren a jelenleg üresen álló, és gazdára váró kastély után. Öröm látni, hogy a szépen felújított falak között nem üresen tátonganak a belső terek, hanem egyre inkább megtelnek élettel. Ráadásul lovasélettel. Mert a hajdani istállók boxaiban ma már újra kancák és csődörök várják, hogy nyereg kerüljön a hátukra, s az abba ülőkkel együtt körbenyargalásszanak a patinás, fedett lovardában. Ez bármennyire is logikusnak tűnik, még egy esztendővel ezelőtt sem volt így. Mert az épületegyüttes központjában még egy évvel korábban is koncerteket és színházi előadásokat tartottak többnyire, s nem lovasoktatást, mint jelenleg. Két éve még itt rendezték az Őszi Ízek Fesztiválját is, ami ugyan kiváló program volt, de a lovardában mégis környezetidegen. Szerencsére azóta nagy változás történt, s újra lópatkók kopogásától hangos a történelmi levegőjű belső tér.

Azt már kevesebben tudják, hogy Batthyány Lajos nádor 1760-ban kezdte meg a kisbéri kastély építését, melynek környékén a fia, Batthyány Tódor mintagazdaságot alakított ki. A birtok halastavain malmok működtek, s az országban elsőként itt kísérelték meg a dohány nagyüzemi termesztését. Az 1770-es években az újszerű gazdálkodást a nagybani méhészet, a sörfőző-, a posztó- és a majolika műhely megépítése egészítette ki.

Mindezt Fórizs János tervezőmérnöktől tudtuk meg, aki elmondta azt is , hogy Batthyány Tódor 1813-ban bekövetkezett halála sem vetette vissza Kisbér fejlődését, mert fia, Batthyány Antal tovább folytatta a birtok építését. Az ő célkitűzései megvalósításának eredményeként épült az angol-park a XIX. század első felében, melynek részeként színház és hatalmas üvegház egyaránt létesült. A gróf 1828-ban bekövetkezett halála miatt a fejlesztések irányítását fia, Gusztáv vette át. A lótenyésztés kisbéri sikertörténetének kezdete is az ő nevéhez köthető. Főleg azért, mert 1830-ban angol telivéreket hozatott a birtokra, amelyek tenyésztése rövid időn belül ménesbirtoki rangra emelte az uradalmat.

Az 1848/49-es szabadságharc küzdelmei már a pákozdi csata után hatással voltak a településre, mert a visszavonuló császári seregek teljesen kifosztották Kisbért és környékét. Később, 1848 decemberében Perczel Mór csapata itt várta be Görgey Artúr seregét.
A szabadságharc végén Batthyány Kázmér grófnak a Szemere-kormányban betöltött külügyminiszteri tisztsége miatt emigrálnia kellett, a világosi fegyverletételt követően pedig elkobozta birtokait a császár, majd 1853-ban Királyi Katonai Ménes kialakítását rendelte el itt.

A „nemesvérű” ló tenyésztése akkoriban az angol telivérekre vonatkozott, ezért 300 ilyen kancát hoztak ide. Megvásárlásuk még a monarchia számára is jelentős anyagi terhet jelentett. Emiatt az angol telivérek importja mellett nagy létszámú, magyar-fajtát is telepítettek Kisbérre az akkori udvari ménesekből, így különleges állomány alakult ki.

Az üres fürdő megépítésre százmilliókat fordítottak

Kisbér vezetői eddig is fontosnak tartották a történelmi hagyományok ápolását, s köztudott, hogy a jövőben még inkább szeretnék hasznosítani azokat a lehetőségeket, melyek egyedüliek a térségben. Ezért is segítették a néhány héttel ezelőtti kopófalkás vadászatot, amit csaknem másfél évszázad után elevenítettek fel. Ám nem csak a lovak és lovasaik közötti kapcsolat erősítését szorgalmazzák, de szeretnék elérni, hogy azok is szívesen látogassanak a városba, akik nem akarnak sem ügetni, sem vágtázni. Rájuk gondolva alakították ki az egyik lovas épületből a Monarchia-fürdőt, ami remek relaxációs időtöltést biztosítana sokak számára, ha működne. Sajnos az állami és önkormányzati közös vagyon hasznosítása ezt egyelőre nem teszi lehetővé. Pedig Fórizs János tervező nem csak beltéri, de kültéri medencéket is álmodott a ritkaságnak számító lovas-épületek közé. Látványtervénél már csak annak megvalósítása lenne lenyűgözőbb. Megvalósítására viszont még várni kell. Sajnos nem is keveset. Mert ami eddig elkészült, azt sem használhatják. A fedett fürdő ugyanis évek óta zárva van. Annak ellenére, hogy megépítésére több száz millió forintot fordított az állam.

Az új katonai ménesbirtok megszervezésére Ritter Ferenc altábornagy kapott megbízást, aki egy műszaki zászlóalj letelepítésével kezdte meg a nagyszabású építési munkálatokat. Az ő elképzeléseinek a megvalósítása szerint 1856-ban befejeződött a lovarda építése, továbbá annak jobb és baloldalán létrehozott istállók kialakítása, valamint a kastély mellett a törzsmén istálló létrehozása.

Ezektől pár száz méterre “húzták fel” a kórház épületét, valamint a birtokközpontot és néhány lakóépületet szintén.
Ritter Ferenc 120 kancával kezdte meg a tenyésztést. A  vegyes származású - arab, cserkesz,spanyol, norfolki, mecklenburgi -, de típusában és küllemében gondosan válogatott állományt több generáción keresztül folyamatosan angol telivér fedezőmének alkalmazásával tették még kitartóbbá, gyorsabbá, irányíthatóbbá.

Néhány év eltelte után, 1855-től vált általánossá Kisbéren az, hogy angol telivér törzsmének a ménesi kancák mellett a magántenyésztők telivér vagy félvér kancáit is fedezhették. A kiváló tenyészanyag elterjedése mellett a fedeztetési díjakból jelentős bevételekre tettek szert a ménes gazdái, akik az ő közreműködésükkel végrehajtott szolgáltatások díjait a földművelődésügyi miniszter hivatalos közlönyében is nyilvánossá tették. Az országos viszonylatban kiemelkedő fejlesztéseket és a nagyszabású tenyésztést 1857. augusztus 15-én I. Ferenc József császár is meglátogatta.

A ménes állománya a századforduló környékén elérte az ötszázat. Ekkorra kialakult egy angol telivérhez hasonló, de annál nagyobb tömegű, mégis gyorsabb, nyugodtabb, nagyobb munkakézségű és lényegesen korrektebb küllemű hátasló, a Kisbéri félvér.

A háborús események hatására 1944-ben a ménes állományát kettéosztották. Az ország területén különböző uradalmakban elhelyezve 330 mén, kanca és csikó várta a hadiesemények befejezését. A ménes másik fele - hét törzsménnel, 145 anyakancával, 55 évjárati méncsikóval, 63 kancacsikóval - a bajorországi Bergstettenbe került. Ezek közül 78 lovat a háború befejezése után hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokban elárvereztek.

Később, 1948-ban Németországból 150 kisbéri ló térhetett csak haza, s az 1954-ben felállított sárvári ménes kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel megkezdődött a kisbéri félvér regenerálása.
Csaknem tíz év eltelte után, 1961-ben a mindössze 40 kancára csökkent kisbéri ménes állományát a Dalmandi Állami Gazdaságba helyezték át, és szerte az országban megindult egy meggondolatlan keresztezési hullám. Ennek megakadályozása érdekében 1989-ben megalakult a Kisbéri Félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, amely napjainkra jelentős eredményeket ért el e különleges fajta hagyományos értékeinek megőrzésére.

Címkék#kisbér
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!