Közélet

2014.01.08. 20:32

Húsz éve volt a "komáromi nagygyűlés"

Húsz évvel ezelőtt, 1994. január 8-án Révkomáromban zajlott a felvidéki magyarság érdekképviseletének legnagyobb összejövetele, amely azóta a "komáromi nagygyűlés" néven vált ismertté.

MTI

A nagygyűlés apropóját az akkor folyamatban lévő közigazgatási-területi átszervezés és az adta, hogy akkoriban a magyar politikai érdekképviselet a magyarság és más etnikai csoportok jogállását erősítő törvényjavaslatai folyamatos elutasításba ütköztek a pozsonyi parlamentben. Az összejövetel résztvevői ezzel összefüggésben több fontos, a felvidéki magyar közösség jövőjével kapcsolatos kérdést kívántak megválaszolni.

A helyi sportcsarnokban rendezett összejövetelen a felvidéki magyarság érdekképviseleti szervezeteinek túlnyomó része képviseltette magát. A mintegy három és fél ezer résztvevő között ott volt az akkori pozsonyi törvényhozás összes magyar képviselője, valamint a felvidéki magyarság önkormányzati képviselőinek és polgármestereinek mintegy kétharmada. Az összejövetel központi témái a magyar közösség alkotmányos jogállásának állapota és a közigazgatási-területi átszervezés addig ismert tervezetei voltak.

A nagygyűlés egyik fő szervezője az Együttélés politikai mozgalom akkori elnökeként Duray Miklós volt.  "Leszögeztük, hogy a közigazgatási átrendezéssel egy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben létre lehet hozni egy kulturális autonómiát, azaz egy személyelvű autonómiát" - mondta az összejövetelre emlékezve Duray Miklós. Hozzátette: a felmerült célkitűzések között az is elhangzott, hogy úgy kell meghatározni a közigazgatási területeket, hogy azokban éljen a magyarok 95 százaléka, s azok sajátos jogállással rendelkezzenek. 

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint az összejövetel az akkor egy éve létező Szlovákiában nagy jelentőséggel bírt, főként amiatt, hogy a nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás őshonos közösségként határozta meg a Szlovákiában élő magyarságot, közben kimondta az állam keretei közötti önrendelkezés igényét. "Tény, hogy a találkozón elfogadott állásfoglalásból kevés célkitűzés valósult meg az elmúlt húsz évben. A résztvevők lelkesedése nem vált valós közakarattá" - írta az MKP elnöke az évforduló kapcsán kiadott állásfoglalásában. Rámutatott: az, hogy az elmúlt húsz évben több mint 110 ezerrel csökkent a magyar közösség létszáma a Felvidéken, elsősorban annak tudható be, hogy a magyarok lakta régióban nincs sajátos jogállású közigazgatási terület, illetve a szlovákiai kisebbségek nem rendelkeznek az önkormányzatiság semmilyen formájával sem.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, aki 1994-ben még a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnökeként vett részt a találkozón, úgy vélte: a nagygyűlés célja az volt, hogy a szlovákiai magyarok és képviselőik elmondhassák mi az amit szeretnének Szlovákiában, s hogyan szeretnének magyarként Szlovákiában élni. "Én azt hiszem, hogy ezt a célt a nagygyűlés teljesítette, az egy más dolog, hogy ezután mi történt az egyes pártokon belül" - jegyezte meg Bugár Béla.

A "komáromi nagygyűlés" résztvevői egy állásfoglalást is elfogadtak, ebben egyebek mellett az úgynevezett önkormányzati charta és a kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadtatását is előirányozták. Ezeket az elveket mindmáig nem sikerült a gyakorlatba átültetni. A "komáromi nagygyűlésről  az évfordulón egy évtizede minden évben megemlékeznek.

Címkék#Komárom
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!