Az államtitkár szerint mintegy 8 ezer Volán-buszt kellene lecserélni

Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára véleménye szerint a közösségi közlekedésben az elmúlt esztendő a bővülés éve volt. Évértékelőjében az MTI-nek kiemelte: a szolgáltatások fejlesztését és a hatékonyabb működést az alapozta meg, hogy folytatódott a közösségi közlekedési cégek szervezeti átalakulása. Például a volánosoknál a korábbi 24 cég feladatait hét regionális társaság fogja ellátni. A változással hatékonyabb lesz a működés és az üzemvitel, ésszerűbb a telephelyi és pályaudvari infrastruktúrák kihasználása. Az átszervezés teljes lezárása 2014 végéig várható az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásban.

Az államtitkár szerint a Volán-társaságoknál a következő évtizedben a meglévő 9 ezer darabos helyi és helyközi autóbuszflotta mintegy 90 százalékának cseréjére lenne szükség. Az elmúlt év második felében már elkezdődtek az első központilag koordinált járműbeszerzési tenderek. A vásárlások közvetlen fedezetét a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Közösségi Közlekedésfejlesztési Finanszírozási programja, a hitelek megtérülését pedig a társaságok bevételei biztosíthatják.

A Rába-Volvo 61 csuklós autóbuszt szállíthat a Volánbusznak 2014 első negyedétől kezdődően 4,8 milliárd forint értékben. A Volánbusz Zrt. 167 autóbusz beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásában a másik nyertes a 106, szóló kialakítású autóbuszt szállító MAN társaság. A lezárt tender mellett folyamatban van további 79 autóbusz – más Volán-társaságokat is érintő – beszerzése.

Dr. Völner Pál szerint a 2013 decemberi menetrend-változással az elmúlt évek legjelentősebb kínálatbővítése történt meg. A volánosok a regionális és ráhordó szolgáltatások megerősítésével a kívánatos közösségi közlekedési munkamegosztás irányába tettek lépéseket. A szaktárca továbbra sem tervez változást a helyközi személyszállítási közszolgáltatások díjaiban, a közösségi közlekedés alaptarifái a kormányváltás óta változatlanok.

A közlekedés elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikereként értékelte az államtitkár a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés júliusi bevezetését. A díjszedési infrastruktúra a sokéves előkészítés eredményeire alapozva mindössze két és fél hónap alatt épült ki, a rendszer üzembiztosan működik. A díjbevételi elvárások teljesülnek. A befolyó összeggel a közúti szektor forrásai jelentősen bővültek, ezért a minisztérium ebben az évben sem az e-matrica árát, sem az útdíjakat nem tervezi emelni.

Dr. Völner Pál szólt arról is, hogy a fejlesztési tárca és az útdíj-fizetési szolgáltató vizsgálja a rendszerben rejlő további lehetőségeket. Decemberben már elindult az utólagos díjfizetési konstrukció, és az idén tavaszra tervezik a rendszerindítás utáni átfogó, mintavételes forgalomszámlálást. Az eredmények alapján indokolttá válhat a rendszer és a jogszabályi keretek további finomhangolása.

Budapesttől Tátig, illetve Almásfüzitőig

A térképeken már megvan az M0-s autóút 10-es és 11-es út közötti szakaszának nyomvonala Pest megyében. A 10-es főút bekapcsolásával a körgyűrű gyorsforgalmi úttal kötne össze minden fővárosba vezető főutat.

A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Almásfüzitőig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna menti iparvidéken, megtartva a hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát. A 10-es főutat Bécsi útnak is nevezik, mivel régebben Bécsig haladt, de ma már az Almásfüzitő utáni szakasz az 1-es főút része.

A 11-es számú főút Budapestttől Tátig tartó másodrendű főút. Budapesten a békásmegyeri Batthyány utcától indul. A Duna jobb partján észak felé haladva, többek között Szentendrén, Visegrádon és Esztergomon át jut el Táton a 10-es útig.

A 10-es és 11-es út közötti, mintegy 8 kilométeres autóút több mint a fele a felszín alatt vezetne, a munkálatok legkorábban 2017-ben kezdődhetnének meg.

Fenyvesi Károly Budapesttől Tátig, illetve Almásfüzitőig A térképeken már megvan az M0-s autóút 10-es és 11-es út közötti szakaszának nyomvonala Pest megyében. A 10-es főút bekapcsolásával a körgyűrű gyorsforgalmi úttal kötne össze minden fővárosba vezető főutat.

A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Almásfüzitőig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna menti iparvidéken, megtartva a hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát. A 10-es főutat Bécsi útnak is nevezik, mivel régebben Bécsig haladt, de ma már az Almásfüzitő utáni szakasz az 1-es főút része.

A 11-es számú főút Budapestttől Tátig tartó másodrendű főút. Budapesten a békásmegyeri Batthyány utcától indul. A Duna jobb partján észak felé haladva, többek között Szentendrén, Visegrádon és Esztergomon át jut el Táton a 10-es útig.

A 10-es és 11-es út közötti, mintegy 8 kilométeres autóút több mint a fele a felszín alatt vezetne, a munkálatok legkorábban 2017-ben kezdődhetnének meg. -->