Helyi látványosság lett a sváb lakó készítette székelykapu

Ahogy a dombok között Tolnau, azaz Vértestolna „belvárosába” ereszkedünk az első jobb oldali keresztutcát Békének keresztelték. A családi ház bejáratánál tűzifa és faforgács kupacok fogadják az erre tévedőt. Mi azonban nem véletlenül keveredtünk Baudentisztl Tibor portájához. A fiatalember ugyan épületgépészettel foglalkozik, ám egy igazi székelykaput rittyentett a gépkocsifelhajtó helyére. A kisebb „nyílás” már nem kocsiknak, hanem embernek való... A kapupánt alig nyikkan, amikor Tibor a házába invitál bennünket.

– Tudom, ez egy elsősorban német nemzetiség lakta falu – kezdi kérdés nélkül vendéglátónk. – Ám az őseim nem kényszer hatására választották Magyarországot hazájuknak, hanem önként. És már ők is magyarnak vallották magukat, így hát én is az vagyok...

A falon a történelmi magyar királyság térképe. Mellette koronás címerünk. Mindkettő megfér egy japán legyező és egy indiai mintákat őrző bordűr társaságában. Házigazdánk pedig mesél tovább...

– Ez – mutat a kijárat fel – igazából magyar kapu. Utánanéztem. Korábban szinte minden portának ilyen volt a bejárata. Csak aztán bevezette valamelyik királyunk a kapuadót, és a magyarok lebontották ezeket az építményeket. Erdélyben nem volt ilyen adó, ott megmaradtak, és ma, az egész világ székelykapu gyanánt tartja nyilván a faragott bejárókat.

Baudentisztl Tibor elmondja, hogy három év alatt, pici darabokból, szabadidejében rakta, ragasztotta össze a turistalátványossággá összeállt elemeket. Aztán jöhetett a faragás...

– Kocsmázás helyett választottam ezt a tevékenységet – jegyzi meg Tibor. – Valamikor asztalosnak tanultam, csak nem fejeztem be. Ez az első ilyen faragásom. El sem hittem volna, hogy képes leszek rá.

Baudentisztlék élete a mű elkészülte után csupán annyit változott, hogy jóval többen állnak meg a kapujuk előtt.

Aztán már az udvaron állva magyarázza Tibor a motívumok jelentését, jelentőségét. A magyar címert az angyalokkal senki nem érti félre. A szőlőfürtök a fényt, és ezáltal Jézust képviselik. A boltív „körei” a gonosz, ártó szellemeket hivatottak elriasztani. A nagykapu felső részén faragott Nap és Hold látható. Alatta szkíta csodaszarvas. Vágott minta a tulipán és a szív. A bal oldali kapufélfán egy úgynevezett Rakamazi turulmadár „pihen”...

– Az idén már nem készül el, de jövőre szeretném megfaragni a Betlehemi jelenetet a falunak – mondja, mintegy búcsúzásként Tibor.