Kövér gázfröccsökön és alacsony fordulaton is sokat vesztünk

Noha a gazdasági válság beköszöntekor sokan letették kocsijukat, vannak, akiknél ez több szempontból sem járható út. Még akkor sem, ha a folyamatos használat méretes szeletet hasít ki az otthoni költségvetésből. Nehezen feloldható ellentét: Magyarországon még egy alsó-középkategóriás gépkocsi fenntartása, üzemeltetése is komoly kihívást, némi túlzással luxust jelent, ám vannak munkakörök, élethelyzetek, amikor a négykerekű igénybevétele megkerülhetetlen. A takarékoskodás tehát mind többeknél nem pusztán alternatíva, sokkal inkább kényszer. Annál is inkább, merthogy az autózással kapcsolatos téves döntések, rossz beidegződések éves szinten tíz-, nem ritkán százezres tételeket jelenthetnek.

A legegyszerűbb, karbantartási és vezetéstechnikai tanácsok megfogadásával ellenben mérsékelhetők a kiadások. – Vegyenek ki mindent a csomagtartóból, ami fölösleges, és ellenőrizzék rendszeresen a guminyomást. A motorhibajelző lámpa ne világítson! Elképzelhető ugyanis olyan motorelektronikai probléma, ami jelentős többletfogyasztást eredményez.

Ehhez képest sokan ügyet se’ vetnek a figyelmeztetésre, pedig ilyen esetekben akár literekkel többet „ehet” az autó – vág a közepébe Peck Zsolt. Az autóvillamossági szerelő mester – aki egyben autószerelő is – elsőként a lambdaszonda szerepét említi, mint azon eszközét, ami egyebek mellett az üzemanyag és a levegő mennyiségi arányát szabályozza. Meghibásodása esetén tehát esélyes a fogyasztás megugrására. Hamarjában előkerül a dízel kontra benzines kérdéskör is. Megtudom: amíg előbbinél mennyiségi, addig utóbb említettnél minőségi szabályzásról beszél a szakma.

Peck Zsolt egyik mellett se teszi le egyértelműen a garast. A többi között takarékossági szempontokat is figyelembe véve jó vételnek tartja az úgynevezett szegénykeverékes benzinmotorokat. Mint mondja: a gázolajosok fejlesztésénél a gyártók „elmentek a falig”, sőt – a mechanikai megoldások tekintetében – egy kicsit mintha bele is ütköztek volna. Ezért inkább a klasszikus turbódízeleket favorizálja, merthogy ezekhez lényegesen barátságosabb áron beszerezhetők az alkatrészek, és olcsóbban javíthatók, mint modernebb „társaik”.

Peck Zsolt a (kényszer)takarékoskodóknak jó szívvel ajánlja a gázüzeművé alakítást is. – Kiforrott technika. Nincsenek már olyasféle problémák, mint egykor, a szagló Zsigulik idejében. Finom adagolás, tiszta üzemmód jellemzi a rendszert. Motorvezérléstől függően hozzávetőlegesen kétszáz-kétszázötvenezer forintba kerül, hogy egy négyhengeres benzinesből LPG-s váljon – részletezi a szerelő. Hozzáteszi: feleségének autóját nemrégiben alakították át.

Arra számít, hogy – mivel párja sokat ingázik – fél év alatt megtérül a beruházás. Még azzal együtt is, hogy hozzávetőlegesen tizenöt százalékos többletfogyasztással, valamint az autógáz jövedéki adójának ismételt, májusban esedékes emelésével egyaránt kalkulál. (A további drágítás "kivédéséhez" jól jöhet a szlovák határ közelsége is…)

A szakember szerint a szervizelés sem jelent problémát. – A gáztartály esetében számolni kell a lejárati idővel, ám egy új rendszerrel három-négy évig nem lehet gond. Egy-kétezer forintos szűrőt kell cserélni, és bizonyos időközönként szelepvédő adalékot szükséges utána tölteni. Nincs túl nagy bekerülési költsége – világít rá Peck Zsolt. Aki mindezek dacára ragaszkodik az Otto- vagy a dízelmotorokhoz, esetleg problémát jelent számára az átalakítás költségének előteremtése, az kímélő üzemmóddal is látványos eredményeket érhet el.

– Az igazi buszsofőr elindul az autójával, és mihelyst eléri a negyven kilométer/órás sebességet, máris ötödikbe vált. Ez irgalmatlan terhelés a járműnek. Inkább pörgetné a motort – persze nem 4500-as fordulaton! – úgy biztosan kevesebbet fogyasztana. Ki kell tapasztalnunk, hogy 1000 és 3000 közötti fordulaton "hol érzi jól magát" az autónk, ez ugyanis motorfüggő – szögezi le a szakember. A gyengébb képességű, ám új kocsit vezetők számára jó hír, hogy – miként a mesterember utal rá – a 2008 után készült modellekben már relatíve nehéz komolyabb kárt tenni, az elektronika és a vezérlés ugyanis valamelyest „tolerálja és korrigálja” a nem megfelelő használatot.