Egyre több cégnél alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket

A projekt megyénkben két éve indult, és a hónap végén záródik, de ez nem azt jelenti, hogy a megyei munkaügyi központ „leveszi” a kezét a projektben érintettekről. Hamarosan új program indul a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal égisze alatt. Kedden a tatai Old Lake Hotelben tájékoztatóval és konferenciával zárult a mintegy 147 millió forintból megvalósuló projekt.

Pákozdi Szabolcs, a megyei munkaügyi szervezet vezetője bevezető gondolataiban kitért arra, hogy 2020-ig el kellene érni hazánkban a 75 százalékos foglalkoztatási rátát, az inaktív emberek aktív bevonásával.

– A projekt legnagyobb eredménye a szemléletváltás volt – emelte ki a központ igazgatója. – Szemléletváltáson mentek át a munkaadók, sőt, még a mi szervezetünk is, hiszen egy speciális ügyfélkörrel dolgoztunk együtt. Jó érzés tapasztalni, hogy megváltozott munkaképességű embertársaink újra értékesnek érezhetik magukat, sokan például az elsődleges munkaerőpiacon is megállják a helyüket. Hasznosak, értéket teremtenek. A projekt során arra fókuszáltunk, hogy az úgymond megmaradt munkaképességüket használják ezek az emberek. Hiszen nincs értelme azt erősíteni bennük, hogy milyen feladatot nem tudnak megoldani. Ezt a gondolatot három mentális pillérrel is erősítettük úgy, mint: egészségügyi-, szociális és foglalkoztatási rehabilitáció.

A szakember szólt arról is, hogy a program fontos eleme volt a szolgáltatás, a rehabilitációs és munkaügyi tanácsadás, valamint képzések, a foglalkoztatásra felkészítő tréningek.

Szűkebb hazánkban több mint százötven munkáltató foglalkoztat valamilyen szempontból sérült dolgozókat. Pedig ez, emberi segítségnyújtás, megfelelő munkahelyi környezet és munkarend nélkül szinte lehetetlen. Mégis olyan nagy cégek járnak e foglalkoztatásban az élen, mint például a tatai Gedia Kft.

Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott elsősorban azt emelte ki, hogy megalapozott, hosszú távú tervek alapján zajlott a projekt, a program előkészítése. Önmagában már feltárni sem volt egyszerű rehabilitációt követően foglalkoztathatók körét. Elismertetni a társadalommal, hogy a megváltozott képességűek munkája is értékes, és megoldható a munkahelyi integrációjuk. Ehhez a cégek szemléletváltása is elengedhetetlennek bizonyult. Befogadás, szolidaritás, tolerancia. A munkaerőpiacnak is igazodnia kellett a kormány azon elhatározásához, amellyel megváltoztatta a rászorulók ellátó- és támogatási rendszerét.